Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén december 31-én Magyarországon – nemzetközi kötelezettségek vállalása miatt – megszűnik az off-shore státus. Ezt követően az uniós előírásoknak megfelelően az általánosan érvényes adókulcs alá esnek az off-shore cégek is. E vállalkozások egy része minden bizonnyal továbbra is működik majd, de egyelőre nem ismeretes, miként fogják elszámolni pénzmozgásaikat a fizetési mérlegben.
A különleges célú gazdasági egységek (spe) közé sorolt off-shore státusú társaságokhoz kapcsolódó pénzmozgások kimutatása a fizetési mérlegben jelenleg a nemzetközi pénzügyi módszertan számára is megoldandó problémát jelent. Egységes álláspont egyelőre az EU vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintjén sincs. Az off-shore, azaz Magyarországon bejegyzett, de kizárólag nem-rezidensek közötti közvetítő tranzakciókat végző vállalkozások esetében a fizetésimérleg-statisztikákban való elszámolás szempontjából az MNB két típusú off-shore céget különböztet meg: a passzív pénzcsatornaként funkcionáló vállalatokat, amelyek általában azonnal kihelyezik hitelként az alaptőke-befektetésből származó forrást, valamint a valamilyen reálgazdasági tranzakciót folytató vállalatokat. Az előzőek esetében a nettó pénzáramot számolják el közvetlen tőkebefektetésként, míg az utóbbiaknál szolgáltatás-, illetve tőkemérleg – nem termelt, nem pénzügyi eszköz adásvételéhez kapcsolódó – tranzakciókat is elszámolnak (mivel jogi státusukból fakadóan rezidensekkel áruforgalmat nem bonyolíthatnak le).
A folyó fizetési mérlegben alapvetően nem jelennek meg az off-shore státusú társaságok pénzmozgásai, ezek a pénzügyi mérleghez tartozó műveletek nyomán keletkeznek; szakértők szerint a reálgazdaság állapotáról nem adnak érdemi információt, a bankrendszeren átfolynak ugyan, de hozzáadott értéket gyakorlatilag nem tartalmaznak. Emellett akkora összegekről is szó lehet, amelyek – mindezekkel a „tulajdonságokkal” – irreálisan befolyásolnák a folyó mérleg egyenlegét. Más esetben a magyarországi bejegyzésű off-shore cégekhez tartozó pénzek meg sem jelennek a magyar pénzügyi rendszerben – nem kerülnek be az országba –, mert sok ilyen társaság Magyarországon nem tart fenn bankszámlát, hanem jövedelme, pénzforgalma külföldi számlá(ko)n folyik. Ezek a vállalkozások pénzmozgásaikról jelentenek a jegybanknak, az MNB tehát nyomon követheti e folyamatokat – belföldi tranzakció esetén a bankrendszer jelent.
