Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Február 21-én, a régi összetételű monetáris tanács (MT) utolsó ülésén – amelyen Auth Henrik jegybanki alelnök nem vett részt – 75 bázisponttal 8,25 százalékra mérsékelték az irányadó jegybanki alapkamatot. A vágás nem volt kérdéses az ülésen, a tagok között a mértékről alakult ki eltérő megítélés, végül az 50, illetve 75 bázispontos csökkentés lehetőségeit vitatták meg. A tagok 6:2 arányban szavaztak a nagyobb vágás mellett.
A 75 bázispontos kamatcsökkentés támogatóinak legfőbb érve az volt, hogy a kilátásokat is újraértékelő januári infláció a vártnál jóval kedvezőbben alakult, a tényadatok az infláció első hónapokra prognosztizált erős dezinflációt is erőteljesen meghaladó lassulásáról adtak képet. További érvként vetődött fel, hogy változatlan nominális kamatszint mellett a dezinflációs kilátásoknak megfelelően a reálkamatok emelkedésére kellene számítani. Mivel az inflációs kilátások nem indokolnak monetáris szigorítást, ezért a kamatoldalon sem indokolt a monetáris kondíciók szigorítása.
Az 50 bázispont támogatói hangsúlyozták, hogy a kamatlépéssel fenn kell tartani az államháztartási hiány finanszírozóinak a monetáris politikába vetett bizalmát is. Szerintük az eladósodás folytatódik, az adósságállomány átlépheti a maastrichti adósságkritérium küszöbét. Az inflációs kilátások értékeléséhez hangsúlyozták az MNB inflációs előrejelzésének feltételességét.
