Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
El vagyunk képedve – fogalmazott egy elemző. A KSH által közzétett adatok szerint februárban 12 hónapra visszatekintve a várakozásoknál sokkal alacsonyabb, 3,2, az előző hónaphoz képest pedig 0,4 százalékos volt az infláció. Lapunk konszenzusa 3,61 százalékos áremelkedést mutatott – a Bloomberg 3,7, a Reuters 3,81 százalékot közölt korábban (NAPI Gazdaság, 2005. március 10., 1–3. oldal).
Igazi meglepetést nem tartalmaztak az adatok, talán csak annyiban, hogy az elektromos energia áremelkedése teljes egészében kimaradt, illetve megjelenése későbbre csúszik. Sok kicsi sokra ment – vélekedett Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. Szerinte az inflációs számokon nagyon meglátszik az erős forint hatása, s nemcsak a tartós fogyasztási cikkek esetében, hanem általában az iparcikkek árának alakulásán. Az élelmiszerek is a vártnál jóval nagyobb mértékben segítették az infláció lassulását, hasonlóan a ruházati termékekhez – bár ez utóbbira számítottak a szakértők. A dohányáruk jövedékiadó-emelés miatti szokásos, tempós drágulását ezúttal sikeresen ellensúlyozták a gyártók árcsökkentési törekvései. Szembetűnő volt a szolgáltatások átlagot ugyan meghaladó, de a vártnál alacsonyabb áremelkedése. Barcza György, az ING Bank elemzője a NAPI Online-nak úgy értékelt, hogy amennyiben e kör áremelkedési üteme tartósan beáll 6 százalék körüli szintre, az is az árstabilitást szolgálhatja.
A nem várt pozitív meglepetés nyomán szinte mindenki lejjebb hozta idei prognózisát, immár átlag 3,6 százalékot várnak szemben a decemberi 3,8–4,0 százalékkal. Barcza azonban azt hangsúlyozta: az igen kedvező inflációs adattal párhuzamosan a kilátások nem javultak jelentősen. Az ING modellje szerint a pénzromlási ütem az első félév végén érheti el a mélypontot jelentő 3,1 százalékot, utána kis emelkedésre van kilátás. Egyébként a márciusi szám is magasabb lehet a februárinál, e hónapban 3,4 százalék várható az üzemanyagok drágulása és a szabályozott árak emelkedése miatt. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. szakértője szerint idén vélhetően ez volt a mélypont, legfeljebb májusban közelítheti meg – vagy érheti el – az áremelkedés üteme a februári alacsony szintet. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szintén lefelé módosított, de a lefutás pályáját illetően nem változtatott előrejelzésén. Eszerint a februárinál sokkal jobb adatra az év során nincs kilátás, 3 százalék alá várhatóan egyik hónapban sem kerül az index. Az év végére 3,7-3,8 százalék várható, az éves átlag 3,5 százalék lehet.
Most már semmi nem támasztja alá a jelenlegi magas kamatszintet, de ma még feltehetően nem vág a jegybank, semmi sem sietteti, hogy ne várjon a program szerint esedékes március 29-i ülésig, akkor azonban 100 bázispont is belefér – mondta Török Zoltán. Az inflációs adat önmagában is indoka lehet a kamatcsökkentésnek, ám ennél fontosabb, hogy a forint ismét a sáv széle felé tendál – vélekedik Forián Szabó. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője is úgy ítéli meg, hogy a jegybank most kettőzött figyelemmel kíséri az árfolyam alakulását, mivel egyelőre továbbra sem lehet látni, hogy merre megy el a forint. Abban egyetértés látszik, hogy nőtt a vágás tere, s a korábbi tuti 50 bázispontról 75-re nőtt annak biztosra vehető mértéke. Amennyiben most is fennáll, hogy a várakozások felett 25 bázisponttal lehet vágni, úgy csak alig túlzó a piac által bekalkulált 100–125 bázispont. Az év végére a szakértők 6,75-7,00 százalékos kamatszintet várnak, az állampapírpiacon beárazott 6,5 százalék körüli szintet túlzottnak tartják.
