Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első közléshez képest 0,1 százalékponttal feljebb, 3,8 százalékra húzta a KSH a GDP tavalyi negyedik negyedéves növekedésének ütemét, az éves bővülés 4,0 százalékos maradt. A negyedik negyedévben a bővülést – már az előzetes adatokból is kiolvashatóan (NAPI Gazdaság, 2005. március 2., 1–3. oldal) – az export, illetve a mezőgazdaság húzta. Az adatok arról tanúskodnak, hogy megalapozott a kivitelorientált növekedési pálya, az export és az import bővülése közti különbség 2001 harmadik negyedéve óta nem volt ekkora. Bejöttek az elemzőknek az export növekedésére, illetve a mezőgazdaság húzóerejére vonatkozó várakozásai (NAPI Gazdaság, 2005. március 1., 1–3. oldal).
A részletes számok alapján a növekedési szerkezet még jobb lett, mint vártuk – mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. A fogyasztás még lassabban, az export pedig még gyorsabban nőtt. A növekedés szerkezete még egészségesebb, és ez várhatóan fennmarad 2005-ben is. A fogyasztás egyébként 2001 vége-2002 eleje óta tartott húzó pozícióját adta át az exportnak. A GDP majdnem minden paraméterében jobb lett annál, mint amire számítottunk – fogalmazott a NAPI Online kérdésére Barcza Görgy, az ING Bank elemzője. Mind a külső egyensúly, mind a belső fogyasztási adatok arra engednek következtetni, hogy valóban jelentős költségvetési megtakarítást hajtott végre a kormány tavaly.
A mostani számok nem késztetik idei prognózisaik megváltoztatására az elemzőket. Trippon Mariann, a CIB szakértője 2005-re a tavalyinál némileg alacsonyabb növekedési ütemet vár, az elemző 3,7 százalékos GDP-bővülést prognosztizál. Szerinte az exportorientált ágazatok nem teljesítenek olyan jól, mint tavaly, mivel Nyugat-Európában a negyedik negyedévben lassult a bővülés. Forián Szabó idén 3,8 százalékos növekedést vár, szerinte továbbra is az export lesz a húzóerő, a beruházások nem lesznek rosszak, de nem érik el a tavalyi növekedési ütemet, s a fogyasztás sem dübörög, 3–3,5 százaléknál nem bővül majd gyorsabban.
A visegrádi országok elmúlt időszakban megjelent GDP-adataiból kiderül, hogy Magyarország gazdasága bővül a leglassabban. Elemzők szerint ez rövid távon így is marad. Magyarország GDP-je a negyedik negyedévben a végleges adatok szerint 3,8 százalékkal nőtt éves szinten, amivel igencsak elmarad a régió más országainak teljesítményétől. A cseh gazdaság ugyanezen időszakban 4,3, a szlovák 5,8 százalékkal hízott, s a lengyel GDP-től is 4,1 százalékos növekedést várnak az elemzők. A jövőt illetően megoszlanak az elemzői vélemények, a sereghajtó szerep mellett érvelők szerint elsősorban a belső motorok lelassulásában keresendő a pozíció fennmaradásának miértje. Néhány évig még sereghajtó lehet Magyarország, hosszabb távon azonban együtt futhat fel a négyesfogat az Európai Unió tagállamainak átlagszintjére.
Amennyiben azonban hosszabb távon is gyengébben teljesít a visegrádi országoknál, úgy lemaradhat a felzárkózási versenyben. Magyarországnak a jelenlegi sebességgel 15–20 évébe is beletelik, míg eléri az átlagszintet, Csehország ugyanakkor ezt legfeljebb 10 év alatt teljesíti.
