Tavaly 44 ezer új lakást vettek használatba, ez 24 százalékkal több, mint a megelőző évben – jelentette a KSH. A kiadott építési engedélyek száma 57 és fél ezer, ami viszont 3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakásépítés elsősorban a fővárosban növekedett; az új lakások csaknem egynegyedét Budapesten építették fel, s az új lakásépítési engedélyek ugyancsak negyedét is itt adták ki. A lakásépítés szerkezete az elmúlt évek tendenciája szerint alakult; tovább nőtt az értékesítésre szánt vállalkozói lakások és ezzel együtt a többszintes, többlakásos építkezések aránya, erősödött az építőipar szerepe a házilagos kivitelezéssel szemben.
A lakásépítésben a gazdasági vállalkozások jelentősége tovább nőtt, míg a nagyságrenddel kisebb önkormányzati építkezés kevesebb mint felére esett vissza. Vállalkozói finanszírozásban 16 ezer lakás épült, ami az új lakások 37 százaléka (szemben az előző évi 31 százalékos aránnyal), s alig 600 új önkormányzati lakást vettek használatba. Az építtetői kör módosulásával összefüggésben másfélszeresére nőtt az eladásra szánt új lakások száma, s fele annyi lakás sem épült bérbe adás céljára (660), mint az előző évben.
A lakások egyharmada új, többszintes, többlakásos épületben, 7 százaléka lakóparkokban épült, ez utóbbi építési forma megháromszorozódott az utóbbi egy évben. Folytatódott az építési szerkezet módosulása, tovább nőtt a kis lakások aránya. Az átlagos alapterület 2004-ben 93 m2 volt.
A lakásépítés dinamikus növekedése inkább az év első felét jellemezte, az utolsó negyedév az éves átlagnál kedvezőtlenebbül alakult. A használatba vett lakások száma 7 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában, új lakások építésére ugyanakkor 15 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki.
