Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A felsőoktatási intézmények irányítási struktúrája (választott rektor és testület) a munkavállalói érdekek mellett nem jeleníti meg a tulajdonosi, szélesebb értelemben véve a társadalom érdekeit. Az intézményvezetők valójában nem vonhatók felelősségre például rossz vagyongazdálkodás okán – állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejlesztési és Módszertani Intézetének (FEMI) elemzése. A felsőoktatás finanszírozásának helyzetét és lehetséges korszerűsítését vizsgáló anyag több vonatkozásban is a teljesítménymérés és a hatékonyságelemzés hiányát állapítja meg. A gazdálkodás vagy az oktatói munka hatékonyságának mérése és kiértékelése gyakorlatilag nem létezik, így a normatívnak – vagyis teljesítményalapúnak – nevezett finanszírozás elvi alapja is hiányzik – véli Báger Gusztáv, a FEMI főigazgatója. A felsőoktatás ma gyakorlatilag bázisfinanszírozású, a társadalmi vagy munkaerő-piaci igények nem tükröződnek benne, az egyes szakok költségigényéről pedig nem állnak rendelkezésre háttérszámítások.
A szakértők a túlképzés megakadályozását, a hallgatói létszámtól függő normatív finanszírozás törvényileg garantált alapra (például a minimálbérre) helyezését és objektíven indokolt költségeknek megfelelő meghatározását javasolják. A források növelését pedig konkrét teljesítménykritériumokhoz kötnék, a létesítmény-fenntartási költségeket céltámogatás formájában kapnák az intézmények. A rendszer hatékony működésének egyik kulcseleme lenne a vezetésben a menedzsmentmentalitás erősítése. Ez utóbbi az elkészült felsőoktatási törvénytervezetben az irányító testületek formájában meg is valósulhat.
Szintén összhangban van az új törvényi koncepcióval az az ajánlás, amely szerint az intézmények vállalkozási lehetőségeit tágítani kell. Báger szerint növelni kellene a piaci finanszírozás arányát az állami intézményeknél, azonban a tisztán piaci modell nemkívánatos, mivel az torzulásokat okozna a társadalmi igényekhez képest. A vagyongazdálkodást hatékonyabbá tehetné a sajátvagyon-szerzés lehetősége, valamint a rendszeres beszámoltatási rendszer kialakítása. A ppp-projektek formájában megvalósuló infrastruktúra-fejlesztést csak a módszer körültekintő alkalmazása mellett tartják jónak és megengedhetőnek.
