Az inflációs célkitűzés miatt a jegybanknak már nem érdeke a forint további erősödése, sokkal inkább az árfolyam stabilitásában érdekelt – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond MNB-elnök. Az éleződő verseny és a kedvező nemzetközi gazdasági helyzet mellett a stabil és erős forint hozzájárult ahhoz, hogy az infláció ennyire alacsony lett, de már nincs szükség ilyen erős forintra az inflációs cél eléréséhez. Ehhez képest a magyar deviza a 242 forintos eurókurzus alatt is járt tegnap.
A forintot Járai Zsigmond „beszélte fel”, a 241,0-241,5 közötti sávban masszív opciós pozíciókkal rendelkező piaci szereplők ugyanis minden, a forint árfolyamával kapcsolatos hírre érzékenyen reagálnak – mondta a NAPI Online-nak Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője. Elemzők szerint arra lehet számítani, hogy 241 forintos jegyzés táján beindul a profitrealizáció.
Járai szerint nem örülnek a forint jelenlegi erős kurzusának, mert már nagyon közel van az intervenciós sáv széléhez – és a reálszférának sem kedvez, igaz, nem gondolja, hogy az árfolyam esetleges gyengítésével lehetne a termelők helyzetén segíteni. Ha azonban „ez a piacnak az értékítélete, akkor legyen itt”, ám a sáv eltolásáról nem lehet szó. Az elnök egy kedd esti televízió-műsorban pedig úgy nyilatkozott, hogy a jegybank megvédi a forint sávját, de nem interveniál. Járai szavait a piac úgy értékelte, a jegybank szívfájdalom nélkül hagyja, hogy a sáv széléig süllyedjen az euróárfolyam. Elemzők is úgy vélekednek, hogy sem a sáv eltolására, sem pedig az árfolyamrendszer megváltoztatására nem kell számítani. Járai a monetáris tanács ülése után úgy nyilatkozott, hogy a jegybankot nem zavarja a jelenlegi erős kurzus.
Az inflációs célkitűzés a jelenleginél jóval gyengébb forinttal is kényelmesen befutható. Az inflációs jelentésben a jegybank 246,6 forintos átlagos eurókurzussal számolva vette vissza az idén év végi év/éves inflációt 4,4 százalékról 3,6 százalékra (az inflációs előrejelzésnél ceteris paribus dolgoznak). Az inflációs célsáv felső széle 250–255 forintos euró mellett is elérhető – mondta lapunknak Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Szerinte a euró jegyzése az első félévben – figyelembe véve a bullpiaci hangulatot – feltehetően az év egészében fennmarad. A fejlett piacokon rövid távon nem kell számítani kamatemelésre, az ECB részéről legkorábban 2006 elején történhet meg az első szigorítás, s minden jel arra mutat, hogy a Fed is „leáll”.
Az MNB szerint a jelenlegi forintárfolyamnál gyengébb, 245–247 forintos eurókurzus is elegendőnek látszik az inflációs cél teljesítéséhez, de számos árfolyamon kívüli tényező is jelentős mértékben befolyásolja az infláció alakulását.
