Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A munkaadókat képviselő szervezetek ugyan egyetértenek a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának szükségességével, konkrét lépésekre a magyar versenyfeltételek miatt sok esetben mégsem kerül sor. A Csizmár Gábor munkaügyi miniszter által összehívott konzultáción több megszólaló is felvetette a feketegazdaság és az illegális foglalkoztatás terjedésének kérdését, ami a legálisan működő, jellemzően kis- és középvállalkozások esetében megnehezíti, illetve gátolja a felelős vállalatvezetés tárgykörébe sorolható technikák átvételét és pluszjuttatások biztosítását. A magas közterhek azonban a kívánt elveknek megfelelő nemzetközi vállalatokat is eltántorítják a törvényileg előírt szintet meghaladó juttatások biztosításától. Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde alelnöke szerint a nemzetközi befektetési alapok az utóbbi időben előnyben részesítik az olyan cégek papírjait, amelyek elkötelezettek a társadalmi felelősségvállalás mellett, tőlük ugyanis jobb teljesítményre számítanak.
Egy 2003-ban elfogadott direktíva szerint az EU közepes és nagyvállalatainak a 2005-ös üzleti évtől kezdve a társadalmi felelősségvállalásban vállalt szerepükről is számot kell adniuk, különös tekintettel a környezeti hatásokra és a kockázatok kezelésére. A magyarországi brit cégek meghívására hazánkban járt Michael Lake, az Európai Unió volt magyarországi nagykövete, hogy népszerűsítse a szigetországban már több évtizedes hagyományokkal rendelkező vállalati és társadalmi felelősségvállalást (CSR). Lake szerint a sikeres vállalatok felismerték, hogy a cég értékét komolyan befolyásolják az olyan immateriális javak, mint a tudásbázis, a márkák ismertsége, valamint a hírnév. A CSR-hez egyebek mellett hozzátartozik a környezetvédelem, a munkahelyi esélyegyenlőség biztosítása, az etikus üzleti magatartás, a sport és kulturális támogatás, illetve a közösségi programok is.
