Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hétfői események nyomán 1–1,5, százalékkal hozták lejjebb a lapunk által megkérdezett elemzők az idei kamatpályát, s év végére csaknem egyöntetűen 7–7,5 százalékos alapkamatot várnak. Azért csaknem, mert volt, aki lehetségesnek tartotta a 7 százalék alatti irányadó kamatszintet is. Az idei nagyobb csökkentésnek az infláció és a kedvező kilátások adnak teret, de feltűnő a jegybank kommunikációs fordulata is, eddig általában az MNB fogalmazta meg a leginkább pesszimista véleményt a kilátásokról. Az inflációs jelentésben nyilvánosságra hozott kilátások azonban az elemzőket és a piacokat is meglepték kissé. A jelentésben a jegybank szokatlanul optimista hangot ütött meg – nemcsak az inflációt tekintve –, ami támaszt adott a forint tegnapi erősödésének – vélekedett Pintér András, az IEB elemzője. Szerinte márciusban 50 bázispontos vágásra mindenképpen lehet számítani, s annyi mozgástere még stagnáló infláció mellett is van a jegybanknak, hogy 25-25 bázispontokat vagdosson. Márpedig az idei lefutások az infláció komoly csökkenését mutatják – nyár közepi–ősz eleji –, mélypontként 3 százalék körüli inflációt mutatnak, s Járai Zsigmondnak a reálkamatról – négy százalék körülit tartana elegendőnek – szóló hétfői megjegyzése már mutatja is az alapkamatpályát. Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő szakértője szerint a februári, markánsan tovább javuló – általa 3,5 százalék körülire várt – inflációs adat megjelenése nyomán a 75 bázispontos kamatcsökkentés sem elképzelhetetlen. A Budapest Economics (BE) az első félév végére a mostanihoz képest 50 bázispontos csökkenést vár, s az év végére ugyancsak 7–7,5 százalékra teszik az alapkamatot. A kamatcsökkentések időpontja és mértéke alapvetően a piactól függ, és fontos befolyásoló tényező a globális befektetői környezet – fogalmazott Tóth Illés, a BE elemzője.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy mindez a sáv erős szélének közvetlen közelében történik, s amennyiben a forint még jobban megközelítené az intervenciós határt, nő a nagyobb – 75–100 bázispontos – csökkentés esélye, sőt szélsőséges esetben 7 százalék alá is becsúszhat a kamat. Egy az Indexen futó szaktopik szerint „az elmúlt hónapok könnyed lovaglása után most már olyan zónában vagyunk, amikor – nagy kamatcsökkentéssel vagy anélkül – a monpol megint kezd veszélyes játékká válni”. A hétfői mérséklés mindenestre nem törte meg a forintot, tegnap 242 forint alatt is járt ez európai deviza. Kereskedők szerint kritikus szintnek tűnik a 241–241,50, többen is úgy vélik, hogy innen már a sáv alja, 240,01 forint következik. A nagyobb – akár rendkívüli – vágás azonban nagyon közel hozná az év végére várt kamatszintet, ami bizonytalanságot okozna a piacon, s ennek gyengülő tendencia lehet a következménye, az azonban kétségtelen, hogy 25–50 bázispontok nem fékezik meg az árfolyamot. Az euró 240,5 forintos jegyzésénél a piac feltehetően 150–200 pontos vágást árazna be, aminek ennél nagyobb csökkentésre kellene sarkallnia a jegybankot.
