Minden várakozást jelentősen alulmúlt a KSH által közzétett 4,1 százalékos januári, egy évre visszatekintő infláció. Az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,7 százalék volt, 2004. januárhoz viszonyítva
pedig 4,1 százalékkal növekedtek az árak. Az idei első hónapra év/éves alapon 4,47 százalékos inflációt – a Reuters konszenzusa 4,7, százalék volt – vártak a piaci elemzők (NAPI Gazdaság, február 15., 1–3. oldal), egy hónap alatt pedig 0,98 százalékos emelkedést várnak a szakértők. A piaci várakozások egyébként alapvetően bejöttek, csak a mértékeket becsülték alá a szakértők. Jelentősen mérséklődött az élelmiszerek áremelkedése, s a ruházati termékek is lefelé húzták az inflációt. Ugyancsak jelentős lefelé irányuló húzóerőt gyakoroltak a bázishatások. Az erős forint révén az importból származó tartós fogyasztási cikkek árának csökkenése – év/év alapon 1,5 százalékos mérséklődésről van szó – is érzékelhetően lassította az áremelkedést. Mindezek ellen hatott a szolgáltatások drágulása, elsősorban a hatósági, önkormányzati árintézkedések.
Az éves inflációs pálya – főként, hogy az elemzők februárban további mérséklődésre számítanak – lefutásának formája feltehetően nem változik, de lejjebb jön. Az infláció minden termékcsoportban lassult, így egyre biztosabb, hogy tartható az év végére várt 4 százalékos inflációs cél – vélekedett Barcza György, az ING vezető elemzője. Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő szakértője szerint sehol sem várható egyhamar korrekció, az év egészében 4 százalék fölé várhatóan nem emelkedik az áremelkedés üteme. Hasonlóan vélekedik Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára is, aki arra számít, hogy idén az éves prognózisnál is jobb lehet az infláció alakulása. Szerinte a következő hónapokban lehet ugyan kisebb ingadozás a mutatóban a bázishatások miatt, de várhatóan tartósan 4 százalék alatt marad az index, és a decemberi érték, valamint az éves infláció is várhatóan kevéssel 4 százalék alatt lesz. A PM korábbi prognózisában 2005 egészére 4,5 százalékos inflációt várt. A dezinfláció folytonosságát mutatja a maginfláció kedvező alakulása is, a mutató 5-ről 3,8 százalékra csökkent – mondta a NAPI Online-nak Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Komolyabb kockázatot a forint árfolyama jelenthet, amennyiben az év során jelentősen gyengülne a magyar fizetőeszköz. Forián Szabó szerint a következő hónapokban megdőlhet az eddigi legalacsonyabb, 3,6 százalékos év/éves inflációs rekord is.
