Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy tavaly novemberben publikált osztrák tanulmány szerint Magyarországon 2002–2003-ban 25-26 százalékra volt tehető a rejtett gazdaság GDP-hez viszonyított aránya, ebből 16 százalék a fekete gazdasághoz tartozik – mondta a NAPI Gazdaságnak Laczkó Mária, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. A magyar szürkegazdaság legjobb időszaka 1991–1993 volt, akkor súlya elérte a GDP 32-33 százalékát, majd az 1996-tól indult gazdasági fellendülés a szürkegazdaságot is visszaszorította.
Tóth István János, a Tárki munkatársa még kisebbre, 20 százalék körülire becsüli a szürketeljesítményt; véleménye szerint ez az érték a jövőben nehezen csökken tovább. „Fehéredés” annyiban következhet be, amennyire az intézményrendszer ki tudja kényszeríteni a szabályok betartását, valamint a társadalom hozzáállása változik a normaszegő magatartással szemben.
Gyurcsány Ferenc kormányfő a közelmúltban többször is – legutóbb csütörtökön vállalatvezetők előtt a Central European Business Centre (CEBC) üzleti reggelijén – úgy vélte, hogy a GDP 30 százalékára rúg a szürke- és feketegazdaság teljesítménye. Ez a mintegy 6600 milliárd forint – átlagos elvonás mellett – évente 3000 milliárd forintnyi adó- és járuléktöbbletet jelentene az állam számára. Ez a pénz elegendő volna arra, hogy teljesen megszűnjön az országban a helyi iparűzési adó, a tb-terhek legalább 10 százalékponttal csökkenjenek, az áfa felső kulcsa 20 százalék alá csökkenjen, és még mindig maradna pénz a szociális és egészségügyi ellátórendszer átalakítására – mondta a kormányfő.
A kutatók szerint a gazdaság fehérítését a rejtett gazdaság társadalmi költségeinek és a felszámolása árának „összehangolása” határozhatja meg. A rejtett gazdaságon belül hagyományosan az építőipar és a kereskedelem a legjelentősebb. Az utóbbi a lengyel és MDF-piacok megszűntével – bár csökkenő mértékben – a mai kínai piacokon él tovább. A csökkenés az olcsó hipermarketek megjelenésének tulajdonítható.
Nehéz definiálni a feketekereskedelmet, hiszen az még nem számít annak, ha egy kereskedő elfelejt számlát adni, viszont aki direkt nem adja oda, az már beletartozik a „feketébe” – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki szerint évente ezermilliárd forint az adózatlan kiskereskedelmi forgalom, ez az ágazat tavalyi forgalmának nagyjából 20 százaléka. Ebbe beletartozik az ázsiai piacon számla nélkül értékesített alsónadrágtól kezdve a házi disznóvágáson keresztül a dohány- és italcsempészet is. Az a meggyőződése, hogy az áfa szintjének 5–10 százalékpontos csökkentésével jelentősen növekedne a „fehér kereskedelem” forgalma. Vámos szerint a feketekereskedelem visszaszorítását első körben érdemes lenne az ázsiai piacokon kezdeni. Az OKSZ javaslatokat is kidolgozott a piacok működésének gyökeres megváltoztatásához.
Mindez a hazai textilgyártásnak olyan, mint halottnak csók – véli Pintér András, a Vállalkozók Országos Szövetsége textilipari tagozatának elnöke. Arról nincs adata, hogy az ázsiai piacokon megforduló termékek mennyivel növelik a feketegazdaságot, ám becslése szerint az ottani ruházati termékek 90 százaléka ellenőrizetlenül és adózatlanul érkezik az országa. A magyar textilipart sem kell „félteni”, a legális üzletekben is erős a feketekereskedelem – mondta Pintér.
A dohányipar szintén küzd a feketegazdsággal – véli Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség főtitkára. Becslése szerint az adózatlan piac a legális 20-25 százalékát teszi ki, értékben számolva túlszárnyalja a 60 milliárd forintot. Bár a szervezet jó kapcsolatokat ápol a VPOP-val és a tavaly megkötött együttműködési szerződésüket most hosszabbítják meg, a piaci hírek szerint a feketekereskedelem már rendezte sorait és új csatornákat talált.
Az egyik legfeketébb ágazat az építőipar. Az építőipari cégek lakásépítésből származó bevételének valamivel több, mint a fele, 320 milliárd forint számla nélkül, vagyis nagyrészt „adómentesen” keletkezett 2002-ben – derül ki Kutas János, a munkaügyi tárca főtanácsosa és Tóth Pál építőipari vállalkozó számításaiból. Az elemzés szerint az ágazatban a féllegális munkavégzés miatt az állam évente 260–580 milliárd forint adó- és járulékbevételtől is elesik.
Az építőiparban a kormányzati szigorítások jelentős tőkét vonnak el a szakmától és erősítik a feketegazdaság jelenlétét – véli Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség elnöke. A Fészekrakó program keretében házépítésnél ugyanis február elsejétől csak akkor vehető igénybe az állami támogatás, ha az építtető a költségek legalább 70 százalékáról számlát tud felmutatni. Bodnár számításai szerint ez egy 25 millió forint értékű háznál egymillió forint pluszkiadást jelent az építtetőnek. Mindez a feketegazdaság további erősödését és a minőségi munka visszaszorulását eredményezheti.
Érdekes kivétel, hogy a korábban egyértelműen a szürkegazdaságba sorolt cementipar már nem szenved a feketekereskedelemtől, ugyanis a külföldről érkező nyersanyag többnyire ellenőrzött formában jelenik meg az ágazatban. Ugyanakkor a keletről érkező cement annyira olcsó, hogy ez hozza nehéz helyzetbe az ágazatot. A betonpiac már árnyaltabb képet mutat. Jóllehet a legális keleti importot dolgozzák fel a kisvállalatok, ám azt többnyire nem a magyar szabványnak megfelelően keverik és az esetek többségében számla nélkül kerül a nyersanyag a végfelhasználókhoz.
