Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megnevezte jelöltjeit a monetáris tanácsba; közülük Neményi Juditnak és Bánfi Tamásnak már hetekkel ezelőtt megelőlegezte a sajtó és a piac is a tagságot, Bihari Péter és Csáki Csaba neve azonban korábban nem került szóba. Járai Zsigmond, az MNB elnöke szerint azonban nincs szükség a testület ilyen bővítésére, de ha mégis van növelés, azt célszerű lett volna fokozatosan megvalósítani. Az utóbbit az Európai Központi Bank is javasolta, hogy a tagok kinevezését ne a politikai ciklusok határozzák meg. Járai szerint nem kérték ki a véleményét a jelöltekről, pontosabban egy órával a nyilvános bejelentés előtt tájékoztatták azok személyéről, holott többük ellen is volt kifogása.
A kormányfő szerint Csáki kifejezetten a reálszféra érdekeit szem előtt tartandó szerepel a jelöltek között. Gyurcsány hétfőn konzultált a jegybank elnökével, erről a kormányfő annyit árult el, hogy egyetértés volt közöttük a kibővített testület magas színvonalú független működéséről. A jelöltek közül Neményi Judit nyilvánult meg a bejelentéskor, aki szerint az MT működésében problémák voltak láthatóak, s annak reményében vállalta a jelöltséget, hogy hozzájárul a felelősségteljesebb és szakszerűbb működéshez.
Az elemzők – bár meglepetéssel konstatálták Csáki és Bihari jelölését – nem várnak gyökeres változásokat a monetáris politikában. Sok minden kiderül a jegyzőkönyvekből, lehet, hogy szorosabb döntések születnek, élesebb vitákat folytatnak a tagok, de nem jönnek nagyobb kamatvágások – véli Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője. Török Zoltán, a Raiffeiesen Értékpapír szakértője szerint politikai húzásként is értelmezhető, hogy a jelölteknek nincs direkt politikai kötődésük, szakmaiságuk nem hagy kívánnivalót maga után, és minden szempontból szalonképesek, közöttük feltehetően nincs „héja”, de „galamb” sem. Az azonban mindenképpen beszédes, hogy Bihari makroelemző magáncége is szerepel a Reuters polljában: a legutóbbi felmérés során februárra 50 bázispontos kamatvágást jelez előre és év végre 7 százalékos alapkamatot vár.
