Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elemzők éppen annyival becsülték alá a decemberi dezinflációt, mint a novemberit: az utolsó hónapban az 5,65 százalékos konszenzus után a KSH 5,5 százalékról számolt be. Az infláció lassulásának összetevőit illetően bejöttek a várakozások, azaz az üzemanyagok, az élelmiszerek és a ruházati termékek vezették az áremelkedés lassulását, míg a szolgáltatások árainak alakulása ellenkezőleg hatott (NAPI Gazdaság, 2005. január 17., 1–3. oldal). Az év egészét tekintve jelentős dezinflációs tényező volt – egyes szakértők szerint a legfontosabb – az erős forint, valamint a májusi uniós csatlakozás okozta keményedő árverseny. Az éves átlagos inflációt gyakorlatilag eltalálták a szakértők: a 6,8 százalékos KSH-számot 6,79 százalékos konszenzus előzte meg. A tavalyi 6,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedésből mintegy két százalékpontot az áfa- és jövedékiadó-változások okoztak. A tizenkét havi árváltozás májusban volt a legmagasabb (7,6 százalék), míg decemberben a legalacsonyabb. Májusig – március kivételével – növekedett az áremelkedés tizenkét havi üteme, az év utolsó hét hónapja stagnálást, majd csökkenést mutatott.
Az élelmiszerek áraira nehezedő nyomás 2005-re is áthúzódik, így e termékcsoport továbbra is dezinflációs hatással bír – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ezzel továbbra is szemben hat a szolgáltatások, alapvetően a hatósági áras szolgáltatások áremelkedése. Januárban az üzemanyagok árai is az inflációt erősítik, amit „megtámogat” a dollár erősödése, s ez nem jó hír az infláció szempontjából, így a jegybank feltehetően fenntartja az óvatos kamatpolitikát. Ez Suppan szerint azt eredményezi, hogy az első havi 50 bázispontos vágással beváltja a várakozásokat, ám utána már csak kétszer 25 következik.
A jegybank várhatóan nem adja fel óvatos kamatpolitikáját, és nem csökkenti 50 bázispontnál nagyobb mértékben az alapkamatot jövő hétfőn – mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A közgazdász szerint ugyanakkor a fél százalékpontos vágás szinte biztosra vehető, különösen a várakozásoktól elmaradó inflációs adat után. Szerinte februárban ezt újabb 50 bázispontos csökkentés követheti. Nagyon bíztatóak az inflációs kilátások – véli Barcza György, az ING elemzője. Kedvező esetben az irányadó havi adat 3,3–3,5 százalékra is csökkenhet, ekkor pedig a külső feltételek kedvező alakulása esetén a 100 bázispontot is meghaladó alapkamatvágás is elérhető negyedéves időtávlatban.
Az alacsony bázist is figyelembe véve a következő hónapokban jóval 5 százalék alá süllyedhet a 12 havi infláció – vélte Trippon. Suppan szerint az első 3-4 hónapban „kiépülnek” az adóemelések hatásai, ekkor 4,6–4,9 százalékig süllyed az infláció, majd május–júniusban várható a mélypont 4,0-4,2 százalékon, ezután nagyon lassú emelkedés várható és decemberre 4,3–4,4 százalékig mehet a drágulás üteme.
