A folyó fizetési mérleg hiánya 1,729 milliárd euró volt a tavalyi harmadik negyedévben – adta hírül az MNB. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa erre az időszakra 1,512 milliárd euró volt (NAPI Gazdaság, 2004. december 29., 1–3. oldal), a Reuters konszentusa 1,57 milliárd euró deficitet mutatott. Tavaly a harmadik negyedévben a deficit 1,419 milliárd eurót tett ki.
Így az első háromnegyed éves deficit 5,302 milliárd euró volt, szemben a 2003 azonos időszakában kimutatott 4,793 milliárd euróval. Az adatok revíziója nyomán a második negyedéves hiány számottevően mérséklődött, emögött az áll, hogy a korrigált adatok szerint az export a jegybank korábbi kimutatásánál jóval gyorsabban nőtt – így a felülvizsgált adat lényegesen közelebb van a KSH által közzétetthez.
A szolgáltatásoknál az idegenforgalom és az egyéb szolgáltatások esetében is romlott a pozíció az előző negyedévhez képest. Elemzői vélemények szerint a hiány növekedését alapvetően a szolgáltatások és jövedelmek egyenlege okozta, és folytatódik a turizmus három és fél éve tartó gyengélkedése. Az idegenforgalom többlete a vizsgált időszakban 288 millió euró volt, míg egy évvel korábban 386 millió eurót tett ki. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint a kedvezőtlen idegenforgalmi egyenleg részben számbavételi okokkal magyarázható. (A KSH, az MNB és a gazdasági tárca szakértői új módszertanon dolgoznak, amely várhatóan jövő év tavaszától reálisabban tükrözi az idegenforgalom alakulását.)
A jövedelem soron a piaci várakozásoknál nagyobb lett a romlás, nőtt a külső adósság és emelkedtek a kamatterhek is. A jegybank szerint a jövedelmek és a folyó transzferek egyenlegének alakulása növekvő hiányt mutat, amely a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek elszámolásából, az adósságállomány növekedése miatti nagyobb kamatszolgálati teherből, részben az uniós kötelezettségek folyó transzferként való megjelenéséből ered.
A pénzügyminiszter az adatokból azt olvasta ki, hogy jól teljesít a reálgazdaság és érzékelhető a kormány szándékainak megfelelő fordulat a gazdaságban. Draskovics Tibor úgy véli, kedvező változás mutatkozik a hiány finanszírozási szerkezetében: a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás a deficitnek csaknem a felét fedezi – erre a piaci elemzők is számítottak várakozásaikban.
