Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország exportpiaci részesedése folyamatosan nőtt mind az OECD-, mint az EU májusi bővítése előtti uniós tagállamokban; ezzel együtt a relatív piaci helyzet Csehországgal és Lengyelországgal szemben romlott, ám ez 2001 óta tartó folyamat. Ebben egyaránt szerepet játszott a forint nominális felértékelődése és a fajlagos munkaköltségek emelkedése.
Növekedési kockázatok elsősorban a külső konjunktúra oldaláról jelentkeznek, de a felzárkózási folyamatot a tartósan erős forint és a rendkívül magas kamatszint sem támogatja – olvasható ki a jelentésből. A GDP termelési szerkezetében idén a mezőgazdaság a motor, az ipar és az építőipar dinamizmusa a magas bázis miatt lassult, míg a szolgáltatások lassuló növekedése elmarad a várakozásoktól. Az év egészében 3,9 százalékos növekedést prognosztizál a tárca.
A PM szakértői szerint az áruforgalom hiánya október végére 3,95 milliárd euró volt, ám bizonyos korrekciók elvégzése után a reálgazdasági folyamatokból valójában 3,3 milliárdos hiány mutatható ki, amely 0,3 milliárdos egyensúlyjavulásnak felel meg 2003-hoz képest. A korrekciók közé tartozik, hogy mintegy 140 millió euró értékű exportbizonylatot még nem dolgoztak fel, illetve a csatlakozás előtti elővásárolások, majd azt követően a kitárolások 400–500 millió eurós felhasználást generáltak. Az áruforgalmi hiány növekedése teljes egészében az EU-n kívüli országokkal folytatott forgalomban jelentkezett, az exportcélú import erőteljes növekedése eredményeként. A tárca összességében az áruexport 15 és az -import 14 százalék körüli bővülését várja az idén, ami mintegy 4,5 milliárdos áruforgalmi deficitnek felel meg.
Az ipari termelés növekedését a korábban várt 8-10 százalék alsó határára teszi az új jelentés: a feldolgozóipar idei dinamikus bővülése húzóerő, a nemzetközi üzleti kilátások azonban korántsem biztatóak. A nemzetgazdasági beruházások esetében viszont a 8–10 százalékos növekedési sávot meghaladhatja a tényleges bővülés.
