Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a telefonáfa ügyében meghátrálásra kényszerül a Pénzügyminisztérium (PM). A tárca álláspontja szerint ugyan nem szegték meg az EU-jogszabályokat azzal, hogy szigorították a telefonáfa-levonási szabályokat (NAPI Gazdaság, 2004. december 21., 1–3. oldal), ám indoklásuk adószakértők szerint nem tűnik megalapozottnak. A már kihirdetett, januártól életbe lépő adószabályok szerint az idei 30-ról 50 százalékra emelkedik a munkavégzés céljából használt telefonok áfájából le nem vonható rész (az áfalevonási tilalom a magánhasználatot próbálja a közteherviselésbe vonni). A KPMG szakértői állítják, hogy az áfalevonási tilalom kiszélesítése növeli a vállalkozások terheit, amire viszont nem ad módot az uniós áfairányelv. A PM-ben úgy vélik, szigorítás helyett inkább könnyítettek a vállalkozók terhein a módosítással: a vállalkozásoknak ugyanis idén személyi jövedelemadót is kellett – volna – fizetniük a magáncélú telefonhasználat után, jövőre ellenben nem kell.
A tárca véleménye két okból sem állja meg a helyét – mondta lapunknak László Csaba, a KPMG adópartnere. Egyrészt a magáncélú telefonhasználat után fizetendő szja ügyében év közben egymásnak ellentmondó állásfoglalások jelentek meg. Végül pár hete Karácsony Imréné, a PM főosztályvezetője egy adószemináriumon kijelentette, hogy jogértelmezésük szerint a mobil- és a vezetékes telefonok magáncélú használata után 2004. január elsejéig visszamenőlegesen nem keletkezik szja-fizetési kötelezettség.
Másrészt a kérdéses ügy az EU általános forgalmi adóról szóló irányelvével ütközik, a személyi jövedelemadóra nem terjed ki. Azt egyébként is tagállami hatáskörben hagyja szabályozni az unió. Földes Balázs, a tanácsadó cég menedzsere egyébként úgy látja, ha az adótörvénycsomag eredeti formájában megy át a parlamenten, vagyis a természetbeni juttatások között sorolja fel a rádiótelefon-szolgáltatást, akkor jogtiszta lenne a helyzet.
A PM tájékoztatása szerint az áfalevonási tilalom 50 százalékra emelése 10 milliárd forint bevételt jelent a költségvetésnek. A tárca mindenképpen megvizsgálja a KPMG felvetéseit – tudtuk meg a sajtóosztályon.
