Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa hétfőn - mai hatállyal - 10,0 százalékról 50 bázisponttal, 9,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Ezzel teljes mértékben bejöttek az elemzői várakozások, igaz, a szakértők túl nagy kockázatot nem vállaltak az ilyen mértékű vágás előrejelzésével (NAPI Gazdaság, 2004. december 17., 1-3. oldal). A piac az elemzők által biztosra vett 50 bázispontnál többet, 75-100 bázispontot árazott; a jövő év elején egyből leeső inflációval ugyanis jelentősen erősödnek az újabb csökkentés iránti várakozások.
A lépés indoklásaként az MT elsősorban az infláció szempontjából meghatározó folyamatok kedvező alakulását említette. A tanács szerint a fogyasztói infláció és a maginfláció lefelé tartó pályán van és jövőre is ott lesz, amit erősít a versenyszféra béremelkedésének októberben tapasztalt lassulása. Ez utóbbi is arra utal, hogy az idei indirektadó-emelések nem vezettek az inflációs várakozások tartós emelkedéséhez, ami elősegíti a dezinfláció folytatódása szempontjából kedvező környezet kialakulását. A gazdaság egyensúlyi helyzete azonban továbbra is törékeny, így fennmaradnak a pozitív befektetői légkör esetleges megváltozásával összefüggő kockázatok.
A magyar gazdaság növekedését és inflációs pályáját leginkább befolyásoló kockázati tényező továbbra is a jelentős mértékű külső egyensúlytalanság és az ország külső eladósodottságának emelkedése. Az infláció leszorítása terén elért eredményeket a gazdaság külső egyensúlytalanságának mérséklésével lehet tartóssá tenni, amihez az államháztartás hiányának számottevő mértékű csökkentésére van szükség. A nemzetközi befektetői környezet továbbra is kedvező - s ez Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője szerint az első két negyedévben nem is változik -, a befektetők kockázatosabb befektetési lehetőségek iránti kereslete historikus összehasonlításban is magas, ami megkönnyíti a magas folyó fizetési mérleghiány finanszírozását.
A Budapest Economics a jövő év végére 8 százalékos kamatszintet prognosztizált, és ez nagyjából egybeesik a többi megkérdezett elemző véleményének konszenzusával. Tóth szerint a kamatcsökkentés lefutása az első félévben meredekebb lesz, a másodikban kisebb mértékű enyhítés várható, de nem feltétlenül 50 bázispontos lépésekben. A bázishatások miatt az infláció az év elejétől csökkenő mértékben mérséklődik: ez is inkább abba az irányba mutat, hogy az első két negyedévben várható a jövő évi vágás nagyobbik része. A második félévben előtérbe kerülhetnek az egyensúlyi kérdések, amelyek a jegybankot óvatosságra intik - véli Samu János, a Concorde szakértője.
Keret1
A kamatcsökkentéskor szokásos forgatókönyv szerint a betéti kamatok gyorsabb, a hitelkamatok lassabb ütemű kiigazítására lehet számítani jövőre a jegybanki kamatok mérséklődésével összhangban - megfigyelők szerint ez rövid távon kitágítja a marzsot, de hosszú távon az eszközök és források alacsonyabb kamatszintje alacsonyabb marzsot jelent. Az eddigi tapasztalatok alapján várható, hogy a vállalati hitelkamatok a lakosságinál rugalmasabban változnak, hiszen sok esetben egy irányadó kamathoz kötöttek. A lakossági kamatoknál ilyen kivétel a kamattámogatott forintalapú jelzáloghitel kamata, amely állampapír-benchmarkhoz kötött, így azok árcsökkenése fokozatos lesz; a szabályozás miatt késéssel követi a piaci hozamokat, ám ezt a piaci verseny felgyorsíthatja.
