Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A GKM elemzésének fő következtetése, hogy a tavalyinál lényegesen gyorsabb világgazdasági növekedés és a gazdaságpolitika irányváltása nyomán a magyar gazdaság újra gyors ütemű, a beruházások és az export által vezérelt növekedési pályára állt. Ennek köszönhetően – noha az év második felében megtörni látszó nyugat-európai konjunktúra negatív hatásai is kezdenek érződni a hazai makrogazdasági folyamatokban – a magyar gazdaság idei növekedése mind ütemében, mind szerkezetében lényegesen kedvezőbben alakul, mint az elmúlt három évben. A külső egyensúly érdemi javulása ugyanakkor várat magára.
A magyar gazdaság 4,1 százalékkal növekedett az első három negyedévben, ami főként a beruházások két számjegyű bővülésének köszönhető, miközben a fogyasztás dinamikája lassult. A nyugat-európai kereslet harmadik negyedévi megtorpanása nyomán az alapvetően exportra épülő ipari növekedés lendülete valamelyest mérséklődött az utóbbi hónapokban. Az idei várható 4,0 százalékos gazdasági növekedéssel szemben az Ecostat jövő évi prognózisa borúlátóbb, csak 3,8 százalékos növekedést jelez. A jövő évi negatív konjukturális előrejelzések főleg a várható csökkenő külföldi kereslettel függnek össze. Mivel 2005-ben az Európai Unióban várhatólag csökken a fogyasztás növekedésének üteme, a magyar export növekedése az Ecostat szerint is lassul. Míg az idei évhez viszonyított alacsonyabb export-import dinamikával számolnak, a lakossági fogyasztás emelkedése miatt a behozatali dinamika megelőzni a kivitelét.
A HVB-csoporthoz tartozó Bank Austria Creditanstalt legújabb elemzése is borúlátó a gazdaság kilátásait illetően. Eszerint a magyar gazdaság – jelentősen elmaradva az újonnan csatlakozott kelet- és közép-európai országoktól – 4,3 százalékkal bővült az idei év első negyedévében, azóta azonban lejtőre került a növekedés. A nyolc újonnan csatlakozott ország éves szintű GDP-növekedése a 2004. második negyedévi 5,3 százalékról a harmadik negyedévre 4,5 százalékra lassult, az utolsó három hónapban pedig már csak 4,2 százalék a BA-CA által prognosztizált átlagos bővülés. Magyarország azonban ennél is rosszabbul teljesít: a második negyedévben 4,2, a harmadikban 3,7 százalékkal nőtt GDP-je, október–decemberre pedig 3,5 százalékot jósoltak a szakemberek. Jó hír azonban, hogy míg számos lendületben lévő ország GDP-jét a fogyasztói kereslet hajtotta, addig Magyarországon 12,7 százalékkal nőtt éves szinten az állóeszköz-felhalmozás, ami a legjobb teljesítményt jelenti az újonnan csatlakozott országok között. A jövő évi első két negyedben a magyar GDP várhatóan 3,4, illetve 3,6 százalékkal bővül éves szinten, szemben a nyolc ország átlagának 3,5, illetve 4,3 százalékával.
