Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Év végi értékelésében többek között a májusi csatlakozást követő hetek informatikai problémáira utalva a költségvetési törvényben meghatározott jutalmazási keret (2,5 milliárd forint) 80 százalékának kifizetését engedélyezte Draskovics Tibor pénzügyminiszter a VPOP részére – mondta tegnap Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka. A munkatársanként kéthavi illetménynek megfelelő jutalom feltételeként az előirányzat 89 százalékát teljesítette november 30-áig a szervezet: a vámbevételek 90,65, a jövedéki adóbevételek 89,44 százalékos mértékben folytak be a határidőig.
A vámbevételek esetében a tavalyi 100 milliárdos nagyságrendhez képest jelentős csökkenést okozott idén az uniós csatlakozás: a tagállamokkal folytatott kereskedelemben megszűnt vám mellett jelentősen csökkent az átlagos vámtétel is: a 2003-as 1,36 százalékról 0,88 százalékra zsugorodott. Emellett némileg átalakult a nem uniós árukat vámoltatók összetétele is a magyarországi vámudvarokban, Nagy szerint megközelítőleg annyian pártoltak el Magyarországtól, mint amennyien érkeztek az ügyfélkörbe. A főparancsnok kifejtette, hogy a magyar vámeljárás versenyképességét jelentősen javítják 2005-től az új informatikai szolgáltatások. Banki együttműködéssel közös vámátutalási és bizonylatértékelési rendszer lép működésbe januártól, ami jelentősen rövidíti a vámköteles áruk vámudvarban töltendő idejét. Eddig az OTP bankkal sikerült megállapodni, de nyitva áll a lehetőség más pénzintézetek előtt is. A vámértékvizsgálatoknál tapasztalt fennakadásokat pedig egy kockázatelemző rendszer bevezetésével kívánja mérsékelni a hatóság, amely a tagállamok tapasztalatai alapján határozza majd meg a fizikálisan is átvizsgálandó áruk körét.
Az ázsiai országokból származó fogyasztási cikkek importőrei közül sokan éppen a vámértékvizsgálatok miatt helyezték át vámkezelésüket, jellemzően Szlovákiába: a magyar hatóság ugyanis a csatlakozást megelőző szellemben (a magyar könnyűipar védelmében) végzi az eljárást, vagyis nem fogadja el – a szlovákokkal ellentétben – a vámérték alapjául a bemutatott számlát – mondta lapunknak Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség alelnöke. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a magyar vámkezelésre áttérők nagy része nem hoz bevételt a költségvetésnek, mivel jellemzően nullakulcsos vámtétel vonatkozik rájuk. Ekkor ugyanis nem kell a 3-4 napos bizonylatértékelési procedúrán keresztülmenni, ami a vámfizetők helyzetét ma nehezíti. Tüske szerint az új bizonylatértékelési rendszerrel javul a helyzet, a régi ügyfeleket viszont nem lehet így visszaszerezni. Az MVSZ alelnöke hozzátette, hogy a banki-hatósági együttműködésnek már júniusban is megvoltak a jogszabályi feltételei, amivel nyolc hónapig nem élt a VPOP.
