Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén átlagosan 10,6 százalékkal emelkedtek a fizetések és bérek, ami 4,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban prognosztizált szintet – derül ki a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum tanácsadó cég német tulajdonú vállalatok körében végzett felméréséből. Jövőre ismét 6,3 százalékos bérdinamikát helyeztek kilátásba, 4,5 százalékos inflációs várakozás mellett. A megkérdezettek körében az országos átlagnál 50 százalékkal magasabb bérszínvonal jellemző.
A hierarchiában elfoglalt pozíció szerint az ügyvezetők fizetése csaknem 12, a vezetőké 7,3, a szakembereké 3,7, a szakmunkásoké pedig 6,3 százalékkal bővült. Ez utóbbi csoportnál a szűkös munkaerő-piaci kínálat okán fordulhat elő az országos átlagot messze felülmúló bérdinamika: a megkérdezett cégek még mindig a szakképzett munkaerő hiányát jelölték meg a magyar munkaerőpiac legjellemzőbb problémájaként.
A bérezési gyakorlatra ugyanakkor erős nyomást gyakorol a munkanélküliség relatív alacsony szintje (Németországban novemberben 10,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta), valamint a képzési rendszer rugalmatlansága és minőségi problémái. Az anyacégek zöme befektetési döntése meghozatalakor figyelembe veszi a magyar oktatási – főként a felsőoktatási – rendszer jó hírnevét, Magyarországra települve azonban komoly hiányosságokat tapasztal – véli Wolfram Klein, az NMIKK ügyvezető elnökségi tagja.
A hiányszakmák között a mérnököket, a technikusokat és az elektronikában, elektrotechnikában, valamint gép- és járműgyártásban alkalmazott szakmunkásokat említették, de a főváros térségében az üzemvezetői, értékesítési, marketing-, pénzügyi és kontrolling vezetői pozíciók esetében is hiány mutatkozik.
