Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elemzők a gazdaság bővülésének lassulására számítanak: lapunk konszenzusa 3,63 százalékos GDP-növekedést mutat július–szeptemberben. Az előző negyedévben a 3,92 százalékos konszenzus után a KSH előzetesen 4,0 százalékos növekedésről számolt be – az év első három hónapjában 4,2 százalékkal bővült a gazdaság. A szakértők gyakorlatilag egyetértenek abban, hogy a harmadik negyedévben a lakossági fogyasztás növekedésének lefékeződése, a külső kereslet szűkülése, valamint az ipari termelés bővülésének csökkenő üteme vezeti a GDP növekedésének gyengülését. A külső konjunktúra és a háztartások fogyasztásának lassulása mellett a költségvetési restrikciók is sokat nyomnak a latban – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A közösségi fogyasztás megtorpanhat a költségvetési kiadások visszafogása miatt, itt a változás a negyedik negyedévben szerinte akár negatív is lehet – a gazdasági növekedésnek biztosan nem használ a 100 milliárdos áfa-visszatartás sem.
Eltérő a beruházások alakulásának megítélése, néhányan a bővülés lassulását emelik ki, van azonban, aki kifejezetten húzó tényezőnek tartja. Suppan szerint a beruházások kisebb mértékben, de továbbra is megfelelő dinamikát mutathatnak, az autópálya-építések jelenthetik a húzóerőt. Pintér András, az IEB elemzője pedig elsődleges húzóerőnek tartja a beruházások növekedését a vizsgált időszakban.
A háztartások fogyasztását elsősorban a reálbérek alakulása fogja meg, de ennek hatása valószínűleg a negyedik negyedévben lesz erősebb, a közszféra elmaradó 13. havi fizetése nyomán; emiatt Suppan szerint a közszférában decemberben akár 9 százalékos reálbércsökkenés is lehetséges. A lakossági fogyasztás növekedésének lassulását a nettó export erősödése nem tudta ellensúlyozni.
A termelési oldalon az ipari termelés növekedésének látványos lassulása várható, részben a külső konjunktúra kedvezőtlenebbre fordulása, részben a nyári karbantartási munkálatok miatt. A Budapest Economics számításai azt mutatják, hogy az első félévhez képest számottevően lassult az ipar teljesítménye: hozzáadottérték-alapon mintegy 3 százalékkal nőtt az első félévi 6,8 százalék után. Németh Dávid, a ING elemzője az eurózóna konjunktúrájának lanyhulása mellett a regionális növekedési adatok meglepő voltát is kiemeli. Az építőipar szintén lassulhat a tavalyi lakáshitelboomhoz kapcsolódó lakásépítések befejezése miatt, ezt némileg ellensúlyozza az autópálya-építések felfutása.
Az elemzők a negyedik negyedévben sem számítanak a csökkenő trend megfordulására, Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az utolsó három hónapra 3,5 százalékos növekedést vár. Jövőre az ideihez hasonló 3,5–4,0 százalékos növekedést várnak a szakértők.
