Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyik kezével a sertés-, másikkal a baromfiágazatra mutogathat az agrárpolitika, ha elmélyül a mezőgazdaság válsága. A kedvezőtlen folyamatok miatt ugyanis a sertésállomány 20-30 százalékkal csökkenhet tovább, a baromfiágazat pedig még ennél is jobban – vélik a NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértők. A két abrakfogyasztó ágazat zsugorodása miatt pedig szakértők szerint akár 2,5 millió tonnával is apadhat a takarmány-alapanyagul is szolgáló gabona iránti felhasználási igény, ami könnyen beindíthatja a túlélési reflexeket a gabonatermelőknél – ez pedig alapjaiban rengetné meg a magyar mezőgazdaságot.
A gabonásoknak a tavalyi aszály, illetve a kevés gabona hozott veszteséget, idén azonban a rekordnagyságúra, 16 millió tonnára becsült gabonatermés, illetve a támogatások átalakulása okoz gondot. A kukorica piaci ára például 19-20 ezer forint tonnánként, miközben a november elejétől érvényes intervenciós ár 25 600 forint körül van; ennek kifizetése azonban jövő márciusig is elcsúszhat, így az idei mérlegekben legfeljebb az önköltséggel lehet számolni. A közvetlen támogatás még a nemzeti kiegészítéssel együtt is csak 55 százaléka az uniósnak, exporttámogatásra pedig az EU-tól a magyar gabonások nem számíthatnak, legfeljebb némi szállítási segítségre. Pedig a magyar termés elhelyezése még akkor sem könnyű, amikor 10 millió tonna terem, most azonban a tárolási kapacitáshoz képest a szokásosnál jóval több gabonának kellene elhagynia az országot. Az intervenciós raktárak kapacitása kétmillió tonna, miközben ötmilliót ajánlottak fel a gazdák. Eddig a 350 ezer tonnát sem haladta meg a kivitel, míg a korábbi években ebben az időszakban 1 millió tonnát is kivittek a határon.
Ez a sertéstartókat nem vigasztalja, ők legfeljebb a takarmányárak esetleges mérséklődésében bíznak. A sertéstartók idén ágazati szinten 3 milliárd forint veszteséget könyvelhetnek el a tavalyi 8 milliárd forint veszteség után a támogatások megvonása, a sertésárak esése miatt akkor, ha a takarmányárak nem csökkennek – tudtuk meg Tóth Istvántól, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkárától. Az élősertés-árak idén szeptember 30-a óta kilogrammonként 15 forinttal estek, s további 18-20 forint mínuszt jelent – 100-120 kilogrammos sertéssel számolva – az állatonkénti 2000 forintos haszonállat-tartási támogatás október 12-i leállítása. Ez a támogatás elvben 3,6 millió sertésre vonatkozik, ennek megfelelően a támogatás költségvetési hatása 7,2 milliárd forint (NAPI Gazdaság, 2004. október 15., 15. oldal). A támogatás megvonása és a kilogrammonként átlagosan 35 forinttal alacsonyabb árak nem kedveznek a sertéstartásnak, de a haszonállat-tartási megvonásig is kilogrammonként 258 forint volt az élősertés-átlagár, ami még mindig alatta van a 300 forintos önköltségnek. A 280 forintos ár pedig pontosan az önköltséget jelenti, azaz a sertéstartás eredményessége most ismét nulla – hívja fel a figyelmet Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára.
A haszonállat-tartási támogatás megszüntetése a baromfitartókat is keményen érinti: elvileg 430 ezer tonna élő baromfira járt kilogrammonként 9,50 forint támogatás, ami 4,1 milliárd forintot jelent a költségvetésnek. A baromfiágazat vesztesége tavaly 15-17 milliárd forint volt, idén pedig még a végelszámolás alá került Bábolna Rt. adatai nélkül is 3-4 milliárd forint veszteség lehet az ágazatban – véli Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. A csirkehizlaló az EU-átlag feletti eredményei ellenére ráfizetéssel termel most Magyarországon – teszi hozzá Gere Antal Gábor, a Magyar Broilerszövetség titkára.
