Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a leghatározottabban tiltakozik a földtörvény azon tervezett módosítása ellen, hogy Magyarországon termőföldet vásárolhassanak gazdasági társaságok – mondta Jakab István, a gazda-érdekképviselet elnöke. A Magosz a tulajdonszerzéssel ellentétben a már bevált földbérletet támogatná, mert attól tart, hogy ellenkező esetben a termőföld jó részét a külföldi tulajdonban lévő társaságok vásárolnák fel olcsón. A Magosz szerint ráadásul a magyar, illetve külföldi gazdasági társaság jogszabályi megkülönböztetése – figyelemmel a termőföld-vásárlási moratóriumra – alkotmányossági aggályokat is felvet. Ezért minden olyan törvényes eszközzel élni fog, amellyel a fenti terv megvalósulását meg tudja akadályozni. Jakab István hozzátette: tiltakoznak azon tervezett jogszabályi módosítás ellen is, hogy a legnagyobb egyéni gazdálkodói birtokméretet a jelenlegi 300 hektárról megnöveljék, ez ugyanis lehetővé tenné, hogy egyes falvak határát néhány család sajátítsa ki magának.
Németh Imre agrárminiszter szerint a kormánynak esze ágában sincs a társas vállalkozások részére biztosítani földtulajdon szerzésének lehetőségét Magyarországon. A közelmúltban egy alkalommal valóban tárgyalt erről a minisztérium vezetői értekezlete, de még csak a javaslat szintjén sem vetődött fel ez – fogalmazott Németh Imre. A kormány tiszteletben tartja az EU-val kötött megállapodást, sőt azért dolgoztak a csatlakozási tárgyalások során, hogy a külföldiek moratóriuma hosszabbodjon. A miniszter cáfolta a Magosz azon felvetését is, hogy 300 hektárnál nagyobb birtokméretek létrejöttét elősegítő jogszabály-változtatáson fáradoznának. Egyúttal értetlenségét is kifejezte e felvetés miatt, sok gazdaság területe ugyanis ennél jóval nagyobb.
Az agrártárca vezetője különben nem titkolta, hogy készült előterjesztés a földtörvény módosítására vonatkozóan, ezt azonban visszaadta a szakmai főosztályra. A szakmai anyag az osztatlan közös föltulajdonok, továbbá a gazdátlanul lévő földek helyzetének rendezésére irányult. Lapunk érdeklődésére kifejtette, hogy a birtokpolitikai koncepció készítésekor rögzítették az állattartó gazdaságok földhöz juttatását. Ezt az ügyet a Nemzeti Földalap segítségével lehetne rendezni úgy, hogy a hozzá került területek – a szükséges összevonásokat követően – 10 hektár alatt tulajdonukba kerülhetne azoknak a gazdálkodóknak, akik számára ezt nem tiltják jogszabályok, az ennél nagyobb földeket azonban a társas gazdaságok a továbbiakban is csak bérelhetnék.
Amennyiben valamilyen módon – akár korlátozással, például tízéves működés vagy a székhely 20 kilométeres körzete kötelezővé tételével – lehetővé tennék a jogi személyek számára a földvásárlást, az megduplázná az árakat a piacon – mondta lapunknak Fűr Zoltán, a www.foldbroker.hu szakértője. Hozzátette, hogy a jelenleg álló, kevés forgalomképes földdel rendelkező földpiacot az az ellentmondás jellemzi, hogy aki szeretne földet vásárolni és van pénze, annak ez tilos, aki viszont vásárolhatna, annak nincs pénze és nem is akar venni. A mintegy 20–100 millió forintos befektetés ugyanis nem a magánemberek területe. Megfigyelők szerint különben a kormány belebukna abba, ha földügyben valóban olyan feltételeket teremtene, amelyek alapján cégek vagy külföldiek „kijátszhatnák” a földvásárlási tilalmat.
