Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meglehetősen faramuci megoldás – kommentálták az általunk megkérdezett szakértők azt a lapunk megkeresésére, a regisztrációs adó ügyében kiadott APEH-állásfoglalást, amely kimondja, hogy a regisztrációs adó csak import (azaz az Európai Unió területén kívüli országból történő behozatal) esetén épül be az általános forgalmi adó (áfa) alapjába. Szakértők egy része úgy véli, a mostani állásfoglalás összecseng a Pénzügyminisztérium véleményével, egységben kezelve a külső import gépjárműbeszerzést az EU-s áfa-szabályozással. Utóbbi szerint a regisztrációs adó áfaalapot képez a közösség területéről történő beszerzésnél (is), miután a szabályozás szerint az adófizetési kötelezettség ebben az esetben a regisztrációsadó-fizetési kötelezettséget előíró határozattal egyidejűleg keletkezik. Abban viszont az álláspont egyértelműen egységes, hogy a regisztrációs adóval kapcsolatban felmerülő áfa nem igényelhető vissza.
A lapunknak nyilatkozó szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: ezzel még mindig nincs minden „lefutva”. Továbbra is tartja magát ugyanis az a nézet, hogy a regisztrációs adó csak olyan esetben épül be az áfa alapjába, amikor magán- vagy jogi személy a személygépkocsit saját használatra hozza be az országba. Eszerint a nem közvetlenül megvalósuló – jellemzően márkakereskedőkön keresztüli – értékesítéskor továbbra sem épülhet bele az adó az áfaalapba, miután ilyen esetben a kereskedő nem regisztrációs adót, hanem csak adóelőleget fizet. Az adóelőleg viszont nem lehet áfaalap.
Az egymás utáni állásfoglalásokra az késztethette a PM-et és az adóhatóságot, hogy az ellentmondásos szabályozás miatt többen felvetették, hogy az ügyben Brüsszelhez fordulnak. A mostani állásfoglalások ugyan legalább már egymásnak nem mondanak ellent, ám korántsem biztos, hogy egy brüsszeli beadvány esetén megállnák a helyüket – fogalmaz Ószkó Péter, a Deloitte & Touche partnere. A szakember szerint ugyanis a fenti „kijelentések” nem következnek egyértelműen a törvényből, márpedig egy esetleges brüsszeli vizsgálat mindenképpen a törvény szövegét veszi majd górcső alá.
A Deloitte partnere szerint a törvényt leghamarabb jövő január elsejével lehetne módosítani, ám egy ilyen lépés komoly kockázatot rejt. Ha ugyanis a PM a mostani állásfoglalásokban foglaltakat ültetné át a törvénybe, ezzel lényegében azt jelentené ki, hogy a jelenlegi jogszabály ettől eltérő szabályozást tartalmaz.
