Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az Antall-kormány közigazgatási államtitkáraként voltak egyes döntésekkel ellentétes különvéleményei. Miért nem sikerült ezekkel áttörést elérnie?
- Csupán a második szövetkezeti törvényben „voltam benne”, ám akkor a politika győzött. Két különvéleményem volt: az egyik a külső üzletrészek keletkeztetése kapcsán, míg a másik szerint a szövetkezeti forma nem marad meg. Az egy tag - egy szavazat elvén működő szövetkezeti modell ugyanis versenyképtelen a piacgazdaságban. Éppen a napokban lettem tsz-elnök a lajoskomáromi Győzelem Tsz-ben, amelyet át is alakítunk gazdasági társasággá.
- Utóbb jöttek a bírálatok, például az élelmiszeripar privatizációja kapcsán...
- Sokan elfelejtik, hogy a privatizáció módját, korlátait, lehetőségeit, gyorsaságát a vagyonpolitikai irányelvek határozták meg, amit a parlament fogadott el, így az érvényes volt az illetékes tárcákra és az ÁVÜ-re egyaránt. Egy, a térség agrárprivatizációját feltáró finn tanulmánykötet szerint a legjobb élelmiszeripari-mezőgazdasági privatizáció Magyarországon volt. Többek között emiatt kértek meg (Világbank, OECD) arra, hogy segítsem a privatizációt az orosz utódállamokban, így a 90-es évek második felében sok időt töltöttem Ukrajnában, Oroszországban, Kazahsztánban, de én készítettem a teljes grúz élelmiszer-ipari privatizációs koncepciót is. Különösebb szégyellnivalóm nincsen amiatt, hogy zömében külföldiek vásárolták meg az élelmiszeripart és nem a termelőknek lett ingyen odaadva. Sokan örültek volna annak, ha egy-egy termelői csoport ingyen élelmiszer-ipari feldolgozó céghez jut, de nem volt ilyen parlamenti döntés; ezt én sem támogattam volna, mert egy dolog a cég megszerzése, s egy másik a működtetése. A termelőknek sajnos a saját termelésük finanszírozására sincs pénzük, hát még élelmiszer-ipari befektetésekre. És ez a kilenvenes évek elején így volt - ma sincs másképpen. A Pick Rt.-t nemrég nagyon szerették volna eladni a termelőknek, de nem volt rá jelentkező.
- A Pick-vételre állami részről létrehozott Bábolna Nemzeti Agrárholding Rt. arra hivatkozik, hogy a Pick tulajdonosai főként a termelők lennének...
- A termelők megvehették volna a Picket a privatizáció idején is. Azt támogatom, hogy az állam segítsen egy termelői csoportot, hogy részt vegyen egy tenderen - de az legyen nyílt verseny. E „trükkel” azonban a Pick jelenlegi tulajdonosa az államtól olyan bevételhez jutna, amit a szabadpiacon senki nem akar megfizetni... Ez ellen minden, az ágazatot jól ismerő szakembernek fel kell emelnie a szavát és figyelmeztetni a kormányt, hogy ne menjen bele e kétes értékű tranzakcióba.
- Mi a helyzet a földdel? Helyes volt kihagyni a külföldieket?
- Ez belpolitikai és szakmai kérdés is. A magyar és a nyugati földárak közötti különbség elképesztően nagy ma is. A nyugati farmerek tőkeereje 20-30-szorosa a keletiekének, és nagy a csábítás, hogy oda költözzenek át gazdálkodni, ahol sokkal olcsóbban megszerezhető a föld. Ezzel azonban a helyi gazdákat pillanatok alatt ki lehet szorítani. Ez már megtörtént Magyarország több községében, főleg Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében.
E gazdaságok nagyon jól működnek, de az ilyen falvakból a magyar gazdálkodók teljesen kiszorultak. A magyar mezőgazdaságnak a piacgazdaságba történő integrálása hihetetlen munkaerő-kiszorítással jár majd. Az amerikai farmercsaládok termelési tevékenységét is folyamatosan veszik át a nagy „agrárgyárak”, ahol 100 ezer marhát vagy 50 ezer sertést hizlalnak. Pedig a farmereket Amerikában tudatosan, támogatással próbálták helyben tartani, de nem megy, mert a mezőgazdaság is része a globalizált világnak. Magyarországon ráadásul még komoly programot sem készítettek erre. Az a vidékfejlesztési terv, amely ezzel az egy problémakörrel foglalkozik, szánalmasan csenevész. Az erre jutó pár tíz milliárd forintból lehet hogy sikerül néhány száz mezőgazdasági munkahelyet teremteni, holott gondoskodni több tízezer emberről kellene.
- Ebben az előző kormányok is vétkesek.
- Ezt a hibát ugyanúgy elkövették mind. Az előző kormány családi gazdaságokra építő koncepciója például egyértelműen belpolitikai és nem agrárgazdasági gyökerű volt. A Fidesz által is megcélzott 300 hektáros birtok ugyanis Magyarországon legfeljebb 12-15 ezer családi gazdaság működését teszi lehetővé.
- Visszatérne a közigazgatásba?
- Mezőgazdasági miniszteri pozíciót szívesen elvállalnék, mert tudnám, hogy mit kell kezdeni a magyar mezőgazdasággal. Ám csak feltételes módban fogalmazok, mert ennek nulla a realitása. Nem kötődöm egyik nagy párthoz sem, márpedig az agrárminisztereket vagy az egyik, vagy a másik nagy párt adja.
