Úgy tűnik, a piac nehezen tudja eldönteni, hogy május avagy június lesz-e az inflációs görbe tetőpontja – az elemzői konszenzusok között a hatodik hónapra vonatkozó a legmagasabb, ám ez elmarad a májusi tényadattól. Májusra a piac 7,24 százalékot várt – ebből lett 7,6 százalék –, júniusra viszont 7,51 százalék a konszenzus. Hó/hó alapon ugyanakkor az idei legkisebb inflációt várják az elemzők a KSH holnap megjelenő jelentésétől, a konszenzus ugyanis 0,14 százalékot mutat; a várakozások között 0,0 százalék is szerepelt. A szakértők előrejelzései alig szórtak, év/év alapon 7,4 és 7,6 százalék között, hó/hó alapon pedig 0,0 és 0,2 százalék között legyeztek. A december végére várt egy évre visszatekintő infláció gyakorlatilag nem változott a várakozások szerint, míg egy hónapja 6,12, most 6,11 százalékot mutat a konszenzus. Némiképp emelkedett viszont az átlagos áremelkedésre vonatkozó várakozás, 6,77-ről 6,84 százalékra. A júniusi inflációra vonatkozóan többen is bizonytalansági tényezőként említették az élelmiszerek árát – annak ellenére, hogy elvileg csökkenésnek kellene bekövetkezni a következő hónapokban –, ezen belül is a húsok és húskészítmények árait. Kedvező hatással lehet viszont az olajárak csökkenése – vélekedett Dzsubák Attila, az MKB elemzője. Samu János, a Concorde makroelemzője hasonlóan vélekedik, szerinte a benzin ára enyhén csökkenti az inflációt. A szakértő úgy véli, hogy az év eleji adóemelések hatása – ami tompított volt az első hónapokban – még a következő hónapok során is előjön, s ez felfelé irányuló nyomást fejt ki az árakra. Ezzel együtt valószínűsíti, hogy júniusban az áremelkedés elérte az idei csúcsot. Samu továbbra is veszélyforrásnak tekinti a jövedelemkiáramlás esetleges gyorsulását, ami költségoldali inflációs nyomáshoz vezethet.
Megítélésünk szerint az infláció májusi megugrása egyszeri jelenségnek tekinthető, az év további részében továbbra is a pénzromlás ütemének fokozatos mérséklődését várjuk – vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Előrejelzésük szerint az év/év árindex májusban érte el csúcspontját, az év további részében fokozatosan gyorsuló ütemben eshet
az árindex. Az idényáras élelmiszerek esetében a májusi drágulást egyszeri sokknak tekintik, s nem számítanak további erőteljes árnövekedésre ebben a termékcsoportban. A dohánytermékek jövedéki adójának januári emelése több hónapos csúszással épült be az árakba, megítélésük szerint azonban a drágulás javarészt már megjelent az árindexben, így a következő hónapokban a szeszes italok, dohánytermékek csoportban nem várnak átlag feletti áremelkedést. Szerinte az év hátralevő részében a szolgáltatások esetében fokozatosan mérséklődik a kereslet oldali árnyomás.
