Értékesítési bojkottra szólította fel a termelőket Mónus Bertalan, a
Meggytermelők Országos Szövetségének elnöke. A szövetség arra buzdítja a gazdákat, hogy kilogrammonként 150 forintnál olcsóbban ne adják első osztályú árujukat a kereskedőknek és a feldolgozóknak, mivel utóbbiak 80 forint alá nyomnák az árat, amely pedig az utóbbi évek átlagában csaknem 200 forint volt. Érvei szerint meggyből idén tavalyi szintű termést lehet leszedni, de jobb minőségűt, mint a múlt évben, így nem indokolt az alacsony – önköltségi szintű – felvásárlási ár.
Amennyiben az érintett termelők tartják magukat a Mónus által ajánlott árszinthez, nyakukon marad a termés – mondta lapunknak Fodor Zoltán, a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kommunikációs vezetője. Az ipari célokra értékesített meggy ára már jelenleg is 65-70 forint kilogrammonként. A teljes termés tavaly 52 ezer tonna volt és idén is hozzávetőleg ennyi – illetve évek óta 49–55 ezer tonna közötti – várható, számítástól függően. Az agrártárca adatai szerint mindenesetre Magyarországon 2002-ben 47 ezer, míg 2001-ben és 2000-ben 46, illetve 38 ezer tonna meggyet termeltek.
A termés 96 százalékát használják fel ipari célokra, illetve utóbb exportra, kisebb hányadát fogyasztják frissen – tájékoztatott Szabó József, a terméktanács elnöke, aki szintén úgy vélte, hogy az árak jelenleg nagyon nyomottak. Árnyalja a képet, hogy míg tavaly jelentősebb készlet nélkül indult a szezon, idén 8–15 millió üvegből álló meggybefőttkészlet nyomta a piacot. A kereskedők és feldolgozók ráadásul azt jelezték, hogy rosszak a külpiaci értékesítési lehetőségek: találkoztak már 0,22 eurós kilogrammonkénti lengyel eladási ajánlattal is, ami kevesebb mint negyede a tavalyi 0,9 eurós magyar áraknak – annak ellenére, hogy idén a környező országokban sehol nem kiugró a termés.
