Az elmúlt másfél hónapban számos vámügynökség jelezte, hogy hagyományosan Magyarországon vámoltató ügyfeleik közül sokan más uniós országot választottak vámkezelésre – mondta lapunknak Sípos László, a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) elnöke. Az elvándorlás egyik lehetséges oka a magyar vámrendszer nehézkessége: a vámjogi szabályozás egyes elemei például a 0,1 százalékos valószínűséggel előforduló csalási szándék leleplezésén, illetve kiküszöbölésén alapulnak. A szabályosan vámoltató társaságok – amelyek az ügyfelek meghatározó részét adják –, kénytelenek mind időben, mind pénzben többet szánni a magyarországi vámkezelésre, mint a környező országokban – hangsúlyozta Sípos.
A túlbiztosított vámrendszer nehézkes eleme például az összehasonlító érték intézménye, amit a környékbeli uniós tagországok nem alkalmaznak. A magyar vámkezelők egy megadott összehasonlító értékhez mérik a bejövő árunak a vám alapjául szolgáló értékét, és amennyiben nem találják azt elég magasnak, a különbözetre vámbiztosítékot kérnek. A rendszer így jelentősen lassítja és drágítja a vámoltatást, elsősorban a Távol-Keletről érkező, valóban olcsón előállított ipari termékek esetében. Ennek természetszerű következménye lesz az eddig hű ügyfelek elpártolása – állítja az MVSZ elnöke. Sípos hozzátette, hogy az EU TARIC rendszere hivatott az unió számára fontos termékek esetében az abszurd módon alacsony árak ellen többletvámot meghatározni, a vámunión belül Magyarország ehhez képest plusz szabályozást alkalmaz.
A vámügyi szakma által már a tavalyi törvényalkotási fázisban is képviselt szabályozási prioritások rendkívül pozitív fogadtatásban részesültek az Országgyűlés vámügyekkel foglalkozó albizottságának ülésén – mondta Sípos. A vámtörvény végrehajtási rendeletében átvezethető módosítások konkrét formáiról szóló javaslatot a hónap végén tárgyalja a bizottság, így legkésőbb ősszel válhat versenyképesebbé a magyar vámkezelés – nyilatkozta korábban lapunknak Józsa István, az albizottság szocialista tagja.
