Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agrártárca és a magyar kormány célja, hogy Európa után Tokaj is újra „egyesüljön” - jelentette ki Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára. A tokaji bort ugyanis nem Magyarország és nem Szlovákia értékesíti - tette hozzá -, hanem Tokaj: az ottani termelők, feldolgozók.
Mindezek szellemében a magyar és a szlovák agrárminiszter, valamint az EU illetékese kedden megállapodott a tokaji bor eredetvédelme ügyében. A szakmai egyezség célja, hogy az egész tokaji borvidék ugyanazon szabályrendszer alapján működjön, e területen a több teendő Szlovákiában van. Magyarországon a mintegy 5000 hektáros Tokaj környéki termőterület alig több mint tíz százalékának megfelelő domboldalon, pontosan 565,2 hektár területen termelhetnek a szlovákok a tokaji bor alapanyagául szolgáló szőlőt. Ehhez azonban Szlovákiának be kell vezetnie a magyar fél által indítványozott szabályozást, például az eddig készített kétputtonyos helyett háromputtonyos aszút kell termelniük. A szabályozás átvételére az FVM várakozása szerint idén augusztus-szeptemberig kerülhet sor, később pedig kormányközi szinten is létrejöhet a megállapodás.
Június elején egyezség született Magyarország és Románia között a pálinkakészítésről is - mondta Szanyi. Burgenlandon kívül - ahol a magyar pálinka elnevezéssel készíthetik az italt - Erdélyben is hagyománya van a pálinkafőzésnek. Románia a csatlakozási tárgyalások során jelezte igényét a palinca névre. A napokban bizonyítják Brüsszelben, hogy a palincának nemcsak a hagyománya, hanem a jogszabályi háttere is megvan. Így az ügy az EU 25-ök tárgyalási témája is lesz. A pálinka elnevezést Magyarország levédte, az magyar állami tulajdonban van. A pálinkánál nem a termőhelyhez, hanem a termelési eljárásokhoz kötött a névhasználat joga: csak gyümölcsből készült, kétszeresen lepárolt italról lehet szó.
