Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU-csatlakozás nyomán három fő pillérre került az agrártámogatási rendszer: az EU által finanszírozott támogatásokra, az uniós és magyar forrásból kifizetendő – társfinanszírozott – támogatási konstrukciókra, továbbá az ezektől független, s bizonyos esetekben továbbra is alkalmazott nemzeti támogatásokra – tájékoztattak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM). Utóbbiak azonban nem állhatnak ellentétben a Közös Agrárpolitikával (KAP), nem sérthetik a versenyegyenlőséget, nem utolsó sorban pedig az ide sorolt támogatási formákat engedélyeztetni is kell az unióval. Az erre vonatkozó „notifikációs” rendelet tervezete már elkészült.
Az uniós pénzek közvetlen termelői támogatásokra – amelyek jelenleg az uniós szubvenciós szint 25 százalékának felelnek meg –, valamint a piaci intézkedésekre – amilyen például az exporttámogatás vagy az intervenció – oszthatók.
Az idei költségvetési törvényben több mint 290 milliárd forint jut az agrárágazat és vidékfejlesztés támogatására, ebből az EU-tól 139,4 milliárd származik, a magyar költségvetésből finanszírozandó pedig 154,2 milliárd forint, illetve ennél 5,3 milliárddal már kevesebb, mivel ennyit időközben zároltak. Az uniós keretből fizetik a közvetlen területalapú termelői támogatásokat és a piaci intézkedéseket, s részben a társfinanszírozásos pályázatok támogatását, amelyekhez a magyar költségvetésből is hozzájárulnak. A nemzeti költségvetésben biztosított mintegy 132 milliárd forint előirányzatból kell finanszírozni a nemzeti támogatási konstrukciókat, miközben a közvetlen területalapú támogatások 92 milliárd forint nemzeti kiegészítése külön forrásból származik.
