Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg az adóteher mértéke minden jövedelemsávban csökkent tavaly, az összevont jövedelmek után befizetendő összes adó szintje 5,7 százalékkal emelkedett a 2002-es szinthez képest. Az 5,7 százalékos bővülést a jövedelemszint növekedése magyarázza. A 766 milliárd forintot kitevő összesített számított adó mértéke ugyanakkor 14,8 százalékkal magasabb az előző évinél, a 45 százalékkal bővülő, 228 milliárd forintra rúgó adókedvezmények azonban visszafogták a növekedést.
Az APEH adatai szerint a 2,2 millió (az összes jövedelemadózó 93-94 százaléka) önbevalló magánszemélyt összesen 539 milliárd forint jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli. Az adóalap összesen 2567 milliárd forint lett 2003-ban, ami 14 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. Az egy főre jutó éves átlagjövedelem 1,267 millió forintos mértéke pedig 13 százalékkal magasabb a 2002-esnél. A legnagyobb átlagjövedelmet – az országosnál 30 százalékkal magasabbat – a közép-magyarországi régióban vallották be, a legalacsonyabb éves jövedelemről (1,006 millió forint) az észak-alföldi lakosok számoltak be.
Az adóalapnak egyre nagyobb részét teszi ki a nem önálló tevékenységből szerzett jövedelem, ezen belül 85 százalékra rúg a bérjövedelem aránya, az egy hónapra jutó bruttó átlagbér 113 ezer forint volt (13,4 százalékkal magasabb a 2002-es szintnél) a részmunkaidős alkalmazottakat is tartalmazó adatbázisban. Az önálló tevékenységből származó jövedelem arányának csökkenése elsősorban az egyéni vállalkozói kivét 17 százalékos mérséklődésével magyarázható.
A két felső jövedelemkategóriába tartozó magánszemélyek fizetik az összes jövedelemadó 54,5 százalékát. Míg ezekben a sávokban emelkedett a jövedelemszint, az 1,5–2 milliós sávban stagnált, ez alatt pedig csökkent. Az adózók 60 százaléka az 1 és 900 ezer forintos éves jövedelmi sávba esik, míg a két felső sávban az adózók 17 százaléka van. Az alsóbb sávokra a létszámcsökkenés, a felsőbb sávokra a létszám gyarapodása volt jellemző.
A működő egyéni vállalkozók száma 11 ezerrel csökkent tavaly, a 467 ezres szintre, az először 2003-ban megnyíló evázási lehetőséggel összesen 36 ezer vállalkozó élt. A tételes költségelszámolást alkalmazók összes árbevétele 1900 milliárd forint volt, az országos átlag így 6,1 millió forint lett. A 9 százalékos éves növekedés javarészt azonban a mindössze 2,6 milliós átlagos éves árbevételű vállalkozók evára való áttérésének tudható be. A legmagasabb bevételt (21–19 millió forint) produkáló ágazatok tavaly is a bányászat, a pékségek, valamint az élelmiszer-kiskereskedelem voltak. Jelentős növekedés (11,7–14,5 százalék) a feldolgozóipar, szállítás, raktározás, posta, távközlés és a teherfuvarozás területén volt tapasztalható. Az egyéni vállalkozók meghatározó részének (96 százalék) árbevétele nem érte el tavaly az eva felső határérték 25 milliós szintjét, 80 százalékuk bevétele pedig az 5 millió forintot.
Az elszámolt költségek nagyjából követték a bevételek dinamikáját, az árbevételhez viszonyított fajlagos költségszint 98,2 százalékos. A nyereséges vállalkozók aránya (41,1 százalék) másfél százalékkal csökkent, míg a veszteségesek aránya (38,3 százalék) 1,8 százalékkal emelkedett. Az egy főre jutó éves átlagjövedelem 594 ezer forint volt, a skála 96 ezer forinttól 11 millió forintig terjed.
