BUX 139081.97 -0,51 %
OTP 45520 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kevés hasznot hajt a magyar élelmiszeripar

A magyarországi élelmiszergyártók versenyképessége nem marad el a bővítés előtti EU átlagától. A hús, a baromfi és a tej szakágazat jövedelmezősége azonban tavaly tovább romlott.

2004. május 19. szerda, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az élelmiszer- és italtermelők rangsorában Magyarország a kibővült EU-ban a 15. helyen áll, a most csatlakozott országok közül csak Lengyelország előzi meg – derül ki az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) adataiból. Magyarországon az ágazat bruttó hozzáadottérték-termelésének aránya 24,3 százalék volt 2002-ben, egy évvel korábban az EU 15 tagországának átlaga 23,2 százalékra jött ki. Az uniós átlagához képest tehát a magyar teljesítmény kedvező, annál csak öt országé volt jobb. A magyar helyzeten ráadásul javítottak a tavalyi gazdasági folyamatok, a termelékenység csaknem 4 százalékos emelkedése. Ezzel egy időben azonban az alacsony GDP-hányadú szakágazatok termelése visszaesett.
Így a magyar eredmény még kedvezőbb volna, ha az állati termékeket feldolgozó alulteljesítő szakágazatok teljesítménye javulna. A három nagy ilyen ágazat – hús, baromfi és tej – együttes jövedelmezősége tavaly a nettó árbevétel 0,5 százalékára csökkent. Az ágazati átlaghoz képest szintén rosszabb helyzetben van a halfeldolgozás, a malomipari termékek gyártása, a húsfeldolgozás és tartósítás, valamint a bor és a pezsgő készítése is.
Az élelmiszer- és italipar teljesítményét 99,7 százalékban meghatározó kettős könyvvezetésű vállalkozások esetében a nettó árbevételre vetítve az adózás előtti jövedelmezőség 4,3, míg az adózás utáni 3,7 százalék volt 2002-ben, s az ÉFOSZ szakértői szerint 2003-ban nem történt érdemi változás. A veszteséges vállalkozások száma 1300 volt, de ezek az iparág nettó árbevételéből csak 15,7 százalékkal részesedtek. A veszteség több mint fele a 250 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál koncentrálódott, ennek ellenére az iparág egészét tekintve a fajlagos jövedelmezőség annál kedvezőbb, minél nagyobb a vállalkozás. A mikro- és kisvállalkozások jövedelmezősége a nettó árbevétel arányában 0,19, illetve 3,45 százalék volt, a közepeseknél 4,19, a nagyoknál pedig 5,0 százalék.
Az iparági vállalkozások közül a 2002-es adóévre 4124 készített társasági adóbevallást, ezek közül a nulla forint nettó árbevételnél nagyobb kettős könyvvezetésű társaságok száma 2989 volt; e kör adta az iparág teljes termelésének 99,7 százalékát.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet