Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mind gazdasági, mind politikai szempontból legkorábban 2007-ben válhat logikussá a kamatadó kivetése, aminek az árfolyamnyereség-adó visszaállításával párhuzamosan kellene megtörténnie – vélekednek a NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértők. Az árfolyamnyereség-adó azonban visszafogná a tőzsdén befektetett pénz mennyiségét, Medgyessy Péter miniszterelnök ezért – az MTV Nap-kelte című műsorában szerdán adott nyilatkozata szerint – nem ért vele egyet.
Az adórendszer konzisztenciája érdekében minden forrásból származó tőkejövedelmet meg kellene adóztatni, így a lakossági betéteket érintő kamatadó mellett elengedhetetlen volna az árfolyamnyereség-adó is – véli Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke szerint a tőzsdei befektetési hajlandóság növelésének nem lehet hatékony eszköze az adópolitika Magyarországon, mivel a probléma a rendszer jövedelmezőségében rejlik. Az árfolyamnyereség-adó visszatartása pedig csupán egy szűk befektetői csoport érdekeit szolgálja. A lakosságot terhelő kamatadó 2007 előtti megjelenését viszont már politikai szempontból sem tartja elképzelhetőnek az adószakértő.
A lakosság megtakarítási hajlandóságát nem érintené negatívan a kamatadó, ha azt a megfelelő időben és módon érvényesítik. Akkor jelentene igazságos terhelést, ha nem a nominális, hanem a reálkamat 20 százalékát vonnák el – véli Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank elnök-vezérigazgatója. Mindez 3 százalékos infláció mellett képzelhető el, mivel a reálkamat 20 százalékának elvonása így már nem jelent súlyos veszteséget a háztartások számára (a kormányzati számítások szerint az infláció 2008-ra csökkenhet 3 százalékos szintre). A kamatadót adóreform keretében kell életbe léptetni – hangsúlyozta Felcsuti.
Ha az elvonást követően a 0 százalékot közelítené meg a betéti reálkamat szintje, a lakosság befektetési szerkezete jelentősen átalakulhat – mondta lapunknak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCooper adószakértője. Szerencsés esetben más befektetési formákba áramolna a pénz, a kedvezőtlen szcenárió szerint azonban a megtakarítási állomány egy része elhagyná az országot. A lakosság reakcióját ugyanakkor a bankok is jelentősen befolyásolhatják az adóteher egy részének átvállalásával, így versenytényezővé válhat a kamatadó banki kezelése is – véli Erdős.
Az ország nemzetközi versenyképességének szempontjából nem lenne hátrányos az adó, mivel a magánszemélyek megtakarításáról szóló uniós irányelv szerint mindenki az illetékessége szerinti államban köteles a kamatjövedelme után adót fizetni, az irányelv ezen felül a Magyarországon is felmerült 20 százalékos kulcsot ajánlja – emlékeztetett Erdős.
