Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fogyasztói árak egy évre visszatekintő növekedése áprilisban 6,9 százalék, az előző hónaphoz képest pedig az átlagos fogyasztói áremelkedés 0,3 százalék volt – jelentette a KSH. A NAPI Gazdaság konszenzusa 7,11, illetve 0,47 százalékos emelkedést mutatott. A hivatal első ízben tette közzé az adóváltozások nélküli inflációs mutatót (vai), ami 4,7, illetőleg 0,0 százalék volt. Az első négy hónapban a fogyasztói áremelkedés 45 százalékát az áfa- és jövedékiadó-változások okozták. Az elemzők közül már senki nem említi a 8 százalékos inflációs csúcsot, 7,5, sőt 7,1 százalék köré várják az idei legmagasabb értéket, azaz jelentősen laposodik a lefutási görbe a várakozások szerint.
Áprilisban a hatósági áras termékek okozták a mozgásokat – mondta Samu János, a Concorde makroelemzője. A gyógyszerek inflációt csökkentő szerepe nem okozott különösebb meglepetést, a befagyasztás mértéke és időpontja ismert volt. Áprilisban 12 százalékkal csökkentek a gyógyszerárak az előző hónaphoz képest – derül ki a KSH jelentéséből. Ez részben annak köszönhető, hogy a kormány a Magyarországon forgalomban lévő mintegy 12 ezer medicinából 10 ezernek az árát 15 százalékkal csökkentette, majd befagyasztotta. Nem nyúltak a 600 forintnál olcsóbb készítményekhez, illetve azon gyártók termékeihez, amelyek vállalták, hogy a termelői ár 15 százalékát befizetik a gyógyszerkasszába. A vény nélkül kapható gyógyszerek árát jelenleg negyedévente lehet emelni. Az ilyen kezdeményezést első körben a Magyar Gyógyszerész Kamara bírálja el, ám a végső döntés a szaktárcánál születik meg. Legutoljára erre pont áprilisban kerülhetett volna sor. A kamara kapott a gyártóktól ilyen kérelmet és azt továbbította a minisztériumhoz. Ám a tárca valószínűleg nem engedélyezte az áremelést, hiszen az árakat pont április elsején hibernálták. Az elemzői várakozásokhoz képest viszont csaknem általános meglepetést okoztak az élelmiszerárak, stagnálást, illetve csökkenést ugyanis senki sem várt.
Úgy tűnik, hogy az év eleji áfaváltozások teljesen beépültek, és nem igazolódtak be az elhúzódó áremelkedéssel kapcsolatos aggodalmak – vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Török Zoltánnak, a Raiffeisen elemzőjének várakozásánál alacsonyabb lett az infláció, ám véleménye szerint a pár tized pontos eltérés nem meghatározó, a lényeg, hogy a drágulás üteme 7 százalék körül beragadt. Ebben jelentős változásra csak szeptembertől számít a szakember, amikor is felgyorsul a dezinfláció, s decemberre 5 százalékra esik a pénzromlás üteme. Ilyen évzárással pedig teljesíthetőnek tűnik az MNB 2005-ös 4 százalékos inflációs célja, azaz a jegybanknak az idén további kamatcsökkentésekre marad tere. A mostani kedvező adat azt mindenképpen elősegíti, hogy az inflációs várakozások nem ragadnak be 8 százalék körül, s ez jelentősen hozzájárulhat a jövő évi célkitűzés eléréséhez – vélekedett Kovács György, a Budapest Economics elemzője.
A vártnál kedvezőbb adat közzététele nyomán számottevően erősödött a forint az euróval szemben, a nyitáskori 255,5 forintos kurzus mintegy 1 forinttal lett kedvezőbb. Barcza György, az ING elemzője szerint a jelenlegi monetáris feltételek mellett tartható az MNB 2004-es inflációs célja. Amennyiben a forint közelít a 250-es szinthez, úgy további kamatvágások is elképzelhetők – véli a szakember. A jegybank a legutóbbi kamatvágás idején feltehetően már rendelkezett előzetes információval az infláció kedvező alakulásáról – vélekedett több elemző is. Szerintük a mostani, a vártnál kedvezőbb adat nem ad lökést látványos kamatlépésekhez, ám amennyiben megnyugszik a nemzetközi környezet és nem történnek alapvető változások a gazdaság kondícióiban, úgy folytatódhat a kamatcsökkentés – igaz, a szakértők egyelőre nem módosítják az év végére várt kamatszintet.
