Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországnak május elsejéig a jogszabályalkotás szintjén meg kellene felelnie az EU által elvárt mezőgazdasági többletkészletezési szabályoknak is. Ezek hiánya már több hete teljes bizonytalanságban tartja a piaci szereplőket, elsősorban a kereskedőket és a malmokat. Az Európai Bizottság is csak az idén februárban döntött arról, hogy a spekuláció visszaszorítása érdekében a csatlakozó országokban fel kell mérni a mezőgazdasági termékek kereskedelmi készleteit, főként a cukor és a gabona esetében (NAPI Gazdaság, 2004. március 31., 15. oldal).
Bár az Országgyűlés a múlt héten megszavazta a mezőgazdasági termékek többletkészletezéséről szóló törvényjavaslatot, Mádl Ferenc köztársasági elnök normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Így az a fura helyzet állt elő, hogy a csatlakozás előtt tíz nappal a gabonakereskedők és a molnárok azt sem tudják, mekkora készletük lehet május elsején, ehhez ugyanis a törvény alapján készülő agrárminiszteri rendelet adna eligazítást. A szakemberek szerint Mádl az „időhúzással” a spekulánsoknak kedvez, és nehezíti a termelők helyzetét. A készletek ugyanis letörik a gabonaárakat.
Az előzetes tervek szerint egy cégnél az átlagos készletet úgy kell kiszámolni, hogy a 2002. december 31-i és a 2003. január elsejei készleteket átlagolják. Amennyiben a május elsejei készlet 20 százalékkal meghaladja az átlagot, akkor tonnánként több mint 90 euró adót kell fizetni. Az már biztosnak tűnik, hogy a volumenhordozó termékekből – búza, kukorica, árpa – csak a 10 ezer tonnánál nagyobb készletmennyiség esetén kell nyilvántartást készíteni. Az azonban még tisztázatlan, hogy az adót a 20 százalék után is meg kell-e fizetni vagy csak afölött, illetve, hogy a hazai termésre is vonatkozna-e az adó vagy csak az importra. A gabonások abban bíznak, hogy megfelelő érvekkel – megkötött szerződésekre, piaci növekedésre hivatkozva – el lehet majd kerülni az adófizetést.
A NAPI Gazdaság értesülése szerint a kormány nem viszi újra az Országgyűlés elé az ügyet, hanem rendeletet alkot a készletezés kapcsán. A rendeletalkotás már folyamatban van, így nem elképzelhetetlen, hogy a csatlakozásig esetleg meg is szülessen, a végrehajtási utasítással együtt. Amennyiben ezek nem jelennének meg májusig, a készletek tekintetében egy későbbi időpontot lehet csak igénybe venni, legkorábbi időpontként a hatálybalépés időpontját. Ez esetben persze nem maradna el az uniós „ejnye-bejnye”.
