Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A titkosszolgálati jelentések áttekintése után ma határoz a nemzetbiztonsági kabinet arról, hogy az eddigi lépések mellett szükség van-e újabb intézkedésekre. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint ha a biztonságról van szó, a pénz nem lehet akadály.
A magyar főváros - Londonnal, Madriddal és más európai fővárosokkal szemben - nem számít elsőrendű terroristacélpontnak, Budapest közvetlenül nincs veszélyben - többek közt ezt állapította meg a Fővárosi Védelmi Bizottság a múlt hét második felében a spanyolországi merénylet kapcsán. A rendőrség mindezzel együtt fokozta a jelenlétét a pályaudvarokon, a tömegközlekedési eszközökön, a metrón, az áruházakban, a szállodákban és az utcán is.
Demszky Gábor főpolgármester szerint új terrorellenes csomagtervre lenne szükség, aminek keretében fel kellene állítani egy központi európai antiterrorista hírszerző központot, de mindenekelőtt a maximális adatcserét kell megvalósítani a nemzeti titkosszolgálatok között. A városvezető Javier Solanának, az EU kül- és belbiztonság-politikai főképviselőjének javasolja majd egy nagyvárosi monitoringrendszer felállítását az EU fővárosaiban, hogy így is növeljék a biztonságot.
A terroristák kedveltebb célpontjai a nagyobb országok ismert jelképei, így egy olyan kis, nemzetközileg alig ismert jelképekkel rendelkező ország, mint Magyarország, még ha az iraki részvétel miatt fenyegetve is van, nincs komoly veszélyben - állítja Gorka Sebestyén biztonsági szakértő. Ugyanakkor a modern értelemben vett terrortámadásokra való felkészülés, a fokozott, állandó rendőri készültség rendkívüli többletköltséget jelent. Ezt csak a biztonsági szervek költségvetésének módosításával lehet tartósan fenntartani. A biztonsági szervek valószínűleg alkalmazzák azok ismereteit, akik a korábban Magyarországon is megforduló szélsőbaloldali teroristákkal álltak kapcsolatban.
Magyarországon az összes traumatológiai osztállyal rendelkező kórháznak van katasztrófa terve, ám ezek nem publikusak - mondta lapunknak Szita János, az Országos Traumatológiai Intézet orvos-igazgatója. Ezek egyebek között tartalmazzák a mozgósítandó orvosokat és a fogadó intézményeket. Azt azonban nem sikerült megtudni, hogy a fővárosban hány sérültet tudnának ellátni a kórházak egy esetleges terrortámadáskor, mint ahogy azt sem, milyen logisztikai háttér áll rendelkezésre. Az egészségügyi tárca illetékese szintén védelmi okokra hivatkozva nem árult el részleteket.
Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság szóvivője a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a tűzoltóságnak nincs külön katasztrófaterve terrorcselekmény esetére, mert tűzoltási szempontból szinte mindegy miért ég a tűz. Ugyanakkor rendelkeznek tűzoltási és segítségnyújtási tervvel, szinte valamennyi olyan területre - pályaudvarok, bevásárlóközpontok, metró - ahol sok ember megfordul. Természetesen ez nemcsak magát a tűzesetet érinti, hanem egy épület összeomlásakor a mentési feladatokat. A tűzoltók átfogó ellenőrzések keretében a menekülési útvonalak meglétére koncentrálnak. Szükség esetén sokszorozhatják az emberi erőforrást és a főparancsnoknak katasztrófa esetén ahhoz is joga van, hogy a mentéshez szükséges eszközöket akár cégektől is lefoglaljon.
A BKV Rt. a korábbi híresztelésekkel ellentétben nem szünteti meg a metrórendőrséget, a szerelvényeket minden végállomáson átkutatják. A Malév rendelkezik az úgynevezett háború és terrorcselekvések elleni biztosítással - mondta lapunknak Krebsz Adrienn, a társaság szóvivője. Enélkül ugyanis egyetlen légitársaság sem kaphat üzemeltetési engedélyt. A biztosítótársaságok a szerződéseikben egyébként általában kizárják a terrorcselekményekből eredő kockázatokat, míg azon országokba még utasbiztosítást sem lehet kötni, amelyekbe a Külügyminisztérium nem javasolja a kiutazást - emelik ki megfigyelők.
