- A napokban Ausztriában járt, ahol több csatlakozó ország agrárminiszterével együtt tájékozódhatott az EU-bővítéssel kapcsolatos várakozásokról. Milyen tapasztalatokkal tért haza?
- Nem minden csatlakozót hívtak meg: Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Lengyelországból és Magyarországról voltunk ott. Az osztrákok tartanak valamelyest a bővítéstől, ezért feltérképezték a környező országok agrárhelyzetét, a különféle értékesítési irányokat. Az EU-ban is riadalmat okoz, hogy a termőterület a csatlakozással jelentősen nő: míg az EU GDP-je 6 százalékkal bővül, addig a termőterület 60 millió hektárral, mintegy 30 százalékkal. Májustól az uniós gazdák száma négymillióval több lesz a jelenlegi hétmilliónál, ehhez Magyarország - az alkalmazottakkal nem számolva - mintegy 250 ezer fővel járul hozzá. Ma egy uniós gazda átlagosan 54 fogyasztót lát el élelmiszerrel, a belépő országokban pedig csak 13-at. A kereskedelemben a piac egységessé válik, kivéve, ha az élelmiszer-biztonsági feltételeket a csatlakozó országok nem tudják betartani. Franz Fischler EU-főbiztos világossá tette, hogy ebben az unió semmiféle kompromisszumot nem hajlandó kötni, s lehet, hogy ez az átmeneti időszakban korlátozza a lehetőségeinket.
- Közeledik a kormányzati ciklus fele. Hogyan értékeli az elmúlt bő másfél évet?
- A vállalásokat időarányosan teljesítettük, de rendkívül zavaró volt az előző két év sok elemi kára. Tavaly több mint 200 milliárd forint árbevétel-kiesés származott az időjárási okok miatt egy olyan ágazatban, amelyben az adózás előtti jövedelem 10-40 milliárd forint között mozog. Az elemi kár hatása ma is érződik: elmaradt jövedelmek, rendkívül magas takarmányárak tanúskodnak róla. A tervezett adósságrendezést három ütemben megvalósítottuk, ezzel részben tehermentesítettük a termelőket. Az eddigi intézkedésekkel összesen 72 milliárd forint áramlott az ágazatba. Ideértve a 60 milliárd forintos csomagot - amelyben az elemikár-rendezésre fordítható 15 milliárdos keret is benne volt -, illetve a korábbi 1,8 milliárd forintos kifizetést még a korábbi termelői adóssághegy miatt, továbbá a kedvezőtlen adottságú térségek tekintetében kialakított 10 milliárd forint hitelt, amelynél a termelői vállalások teljesülése esetén az állam fizeti vissza a kölcsönt.
Tavaly érződött is a pozitív hatás: az ágazatban 200 milliárd forint értékű beruházás történt, ebből 120 milliárdért gépeket vásároltak. Ez duplája a négy évvel ezelőttinek. Eredményes volt a közösségi szervezetek fejlesztése is: csak a kertészeti ágazatokban 2002 őszén 17 előzetes elismert TÉSZ működött, ma pedig 72. Ráadásul elismertetését kérte 200 termelői csoport is, s ott vannak még a beszerzői értékesítő szervezetek (BÉSZ).
- Hogy áll az európai uniós felkészülés?
- Ez a legnagyobb feladatunk. Sajnos a kiépítendő intézmények és rendszerek legtöbbjében egy kapavágás sem történt 2002 nyaráig. Ez az oka, hogy szinte emberfeletti teljesítményre van szüksége a munkatársaimnak a lemaradások behozása érdekében. Versenyt futunk az idővel, s bár a határállomások építését, a kifizető ügynökség felállítását, az adatbázisok létrehozását tekintve hihetetlenül kiélezett a helyzet; úgy érzem, sikerült olyan mértékben behozni a lemaradásokat, hogy emiatt a termelőket semmilyen hátrány ne érje.
- Szinte ,,forradalmi” a helyzet a mezőgazdaságban. Félpályás útlezárásokat emlegetnek, s az ellenzék az akut ügyek - sertés, baromfi, tej - megoldását sürgeti...
- Az ellenzék azt hangoztatta, hogy a kormány időhúzásra játszik, pedig korábban a Nemzeti Agrárkerekasztal mellől ők álltak fel azzal, hogy addig nem hajlandók középtávú fejlesztési tervekről beszélni, amíg az aktuális kérdésekben nem oldódnak meg a problémák. Márpedig biztos vagyok abban, hogy az átállás időszakában ilyen problémákkal folyamatosan küszködünk majd. Ennek oka, hogy a termelők érdekérvényesítő képessége rendkívül csekély. Arra várnak, hogy a kormány folytassa az eddigi gyakorlatot: bármilyen feszültség esetén nyúljon a zsebébe a viszonylagos béke érdekében. Idén ez a lehetősége már nem lesz meg a kormánynak, hiszen teljesen át kell vennünk az EU piacszabályozási rendszerét, amely nem teszi lehetővé, hogy nemzeti költségvetésből beavatkozzunk a piaci folyamatokba. A beavatkozások - intervenciós felvásárlás, tárolási támogatás, export-visszatérítés - Brüsszelből érkeznek majd, miként a jogszabályi feltételek. Így a csatlakozással a megmérettetés egyértelműen és világosan bekövetkezik. Az EU mind a 25 leendő tagországában szabadon lehet majd a termékeket adni-venni, ha az adott termék megfelel az élelmiszer-biztonsági előírásoknak.
- Szűkül-e az agrárbüdzsé?
- Eredetileg 293 milliárd forint juthatott volna el az idén a termelőkhöz normális feltételek mellett, ebből a múlt év végén 5,8 milliárd forintot zárolni kellett, de a növekmény még így is nagyon tisztes. A mostani takarékossági intézkedésekkel kapcsolatos alku még nem született meg. Véleményem szerint a támogatási feltételek az idén nem rosszak: a négy évvel ezelőtti 130 milliárd forintnak az idei támogatás több mint duplája. Emellett gyökeresen átalakul a támogatások struktúrája: sokkal nagyobb arányban jutnak el a termelőkhöz, ugyanakkor kevesebb a címkézett támogatás. A piaci beavatkozásokra fordított források és bizonyos értelemben a beruházási támogatások is átalakulnak termelési támogatássá, ezt közvetlen kifizetés formájában normatív alapon a termelők kapják majd meg.
