Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az államháztartás és a fizetési mérleg hiánya korlátozza a dinamikus gazdasági növekedés kibontakozását, ezért a deficitek mérséklése elengedhetetlen az idén – derült ki Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter tegnapi beszámolójából a parlament költségvetési bizottsága előtt. Ezt szolgálja a 180-185 milliárd forintos megszorítási program, amely a fejezeti kiadások mellett beruházásokat is érinthet, illetve intézmények megszüntetésével vagy összevonásával is együtt jár majd. Hosszabb távú feladat az állam tulajdonában lévő ingatlanvagyon áttekintése, aminek eredményeképpen az önkormányzatokhoz kerülhet a ténylegesen általuk használt vagyon, bár ettől az államháztartás egészét tekintve nem lehet megtakarítást várni. Alapot szolgáltathat viszont a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve az ÁPV Rt. feladatainak szűkítésére, a szervezetek karcsúsítására – értelmezték a jelölt szavait szakértők. Draskovics lapunknak elmondta, hogy a Mol- és a Richter-pakettek értékesítésében nincs új elhatározás, azaz az állami csomagokat (illetve azok egy részét) idén, de a kedvező értékesítési környezetet megvárva kívánják piacra dobni.
A tárcáknál jelenleg folyik a kiadáscsökkentés előkészítése. A leendő pénzügyminiszter szerint a 3,5 százalékot idén alulról súrolhatja a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, a költségvetés viszont ennél magasabb GDP-prognózis szerint készült. Számolni lehet ugyanakkor az inflációs tartalékkal, a büdzsében figyelembe vett 5,8 százalék helyett már a tárca is 6-6,5 százalékot vár (Draskovics 6 százalékról beszélt a meghallgatáson).
Ígéretesnek tartja a jelölt az ipari termelés és a beruházások felfutását, aminek révén a korábbi fogyasztásvezérelt növekedést az export- és beruházásalapú bővülés válthatja fel. Beszédének hangsúlyos része volt a beruházásösztönzés, a foglalkoztatási mutatók javítása, illetve a hatékonyabb és áttekinthetőbb adórendszer megalkotása. Draskovics elismerte, hogy a foglalkoztatási ráta utóbbi hónapokban elért javulása mögött elsősorban a közalkalmazotti szféra (vagyis nem a termelő szektor) bővülése áll. A munkavállalók számának gyarapítása érdekében foglalkoztatási programot sürget, amely kiterjedne a munkaerő-mobilitás, a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka feltételeinek javítására. A befektetések csalogatását az egyablakos rendszer működtetésével (NAPI Gazdaság 2004. február 9., 1–4. oldal), valamint a pályázati rendszerek összehangolásával, az intézményrendszer megújításával lehetne szerinte elérni. A vállalkozói és kormányzati tőke összehangolását főleg az idegenforgalom, a közlekedés, a logisztikai szolgáltatások terén látja megoldhatónak.
Draskovics elmondta, hogy nem elégedett a Pénzügyminisztériumban folyó munkával, ami az adórendszer egyszerűsítését tűzte ki célul. Őmaga tavasszal szeretne előállni ez irányú programjával. Az Országgyűlés idei első féléves jogalkotási programja szerint a kormánynak márciusban kellene benyújtani azt a törvényjavaslatot, ami az adózás és járulékfizetés adminisztrációjának egyszerűsítéséről szól és a tervek szerint májusban szavazhatnak róla a képviselők. Elképzelhető, hogy Draskovics ennél szerteágazóbb anyaggal kíván előrukkolni, amely érintheti az adóterhelést is. Megköti ugyanakkor a jelölt kezét, hogy év közben kizárólag olyan javaslatot lehet hatályba léptetni, amely kedvező az adózók számára, vagyis csak az adóteher csökkentéséről lehet szó, márpedig a büdzsé jelenlegi helyzetében ehhez nem nagyon van mozgástér.
Draskovics lényegében az összes politikai, szakmai és civil szervezettel partneri viszony kialakítására törekszik az euróbevezetés idejének, illetve a makropálya kijelölésének kérdésében. A leendő pénzügyminiszter szerint a kormány által korábban elfogadott, 2008-as csatlakozással számoló program megbicsaklott a 2003-as éven. Ezzel együtt a mielőbbi euróbevezetés mellett foglalt állást.
A miniszter szavai különösebben nem rengették meg a piacokat, előzetesen ugyanis nagyjából erre számítottak. A forint enyhén erősödött a meghallgatás első órája után, ám pénzpiaci elemzők szerint a zloty izmosodása is állhat ennek hátterében. A lengyel deviza hétfőn tovább erősödött, délelőtt 1 százalék feletti emelkedést produkált, s ez némileg a forintra is kedvezően hatott – tájékoztatott Buró Szilárd, a Hamilton Rt. üzletkötője.
A monetáris tanács tegnapi ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatláb 12,50 százalékos szintjét. A kamatdöntés után 267 forint feletti szinten forgott az euró, továbbra is minimális forgalom mellett. Buró Szilárd szerint a forint árfolyama szempontjából nem baj, hogy a testület szűkszavúan nyilatkozott meg s Draskovics Tibor szavait is jól tűrte a piac. A várakozásoknak megfelelő kamatdöntéshez kiadott közlemény szigorúan a 12,50 százalékos ráta változatlanságát rögzíti, más információt nem tartalmaz. Az elemzői karnak a kamatdöntéssel kapcsolatos – egybehangzó – előzetes várakozásai beigazolódtak ugyan, ám ilyen lakonikus közleményre kevesen számítottak, legalább annyit vártak, hogy az inflációs jelentés szóba kerül benne. A monetáris tanács ülésén a közleményben foglaltaknál nyilván többről volt szó, ám a jegybank a jelek szerint nem akart üzenni, vélhetően korainak tartották a Draskovics-tervről nyilatkozni. Feltehetően a két hét múlva kijövő inflációs jelentés tartalmazza az MNB mondanivalóját a takarékossági csomagról. Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője szerint ugyanis Draskovics hivatalba lépése után talán többet lehet tudni megszorításokról szóló terveiről.
