A jelek szerint a májusi csatlakozás után két csapatra szakadnak a kelet-közép-európai országok: míg a balti országok és Szlovénia a reálkonvergencia-teljesítménye alapján várhatóan már 2007-től az eurózóna tagja lesz, a közép-európai országok - Lengyelország, Csehország és Szlovákia - úgy tűnik, csupán 2009-2010-ben érik el a megfelelő érettségi szintet. Ez elsősorban attól függ, hogyan tudnak megbirkózni a legtöbb kockázatot jelentő problémával, a költségvetési hiánnyal. Ennek fényében az ECB és az IMF közös prágai értekezletén egyelőre inti a csatlakozó országokat a gyors ERM II.-csatlakozási stratégiától, inkább a határozott és hiteles gazdaságpolitika előtérbe helyezését javasolják. Horst Koehler, az IMF vezérigazgatója az euróhoz vezető „helyes ösvény” kijelölését tartja a legfontosabbnak, hogy ezzel is csökkenjen a piaci kockázat és a volatilitás. A csatlakozó országok közül a költségvetés helyzetét és az inflációt tekintve egyaránt Magyarország áll legtávolabb a maastrichti kritériumok teljesítésétől. Bár a csatlakozás után az EU vélhetőleg folyamatosan igyekszik fegyelmezni a költségvetési politikát, ennek hatása Magyarországon a jelenlegi politikai realitások tükrében egyelőre megkérdőjelezhető - vélik a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők.
Járai Zsigmond MNB-elnök a konferencián kijelentette: a későbbi ERM II.-csatlakozás nem jelenti egyértelműen az euróövezethez való csatlakozás kitolását. A pénzpiaci elemzők ezt többféleképpen kommentálták lapunknak: míg egyesek a cseh és lengyel stratégiát vélik felfedezni a szavak mögött, amely akár a szabad lebegtetéssel is párosulhat, addig az óvatosabbak szerint csak arról van szó, hogy az elmúlt év tapasztalatai rámutattak: egy túlságosan kötött rendszer szükségszerűen emeli a spekulatív támadások kockázatát.
Ha Magyarország mégis a gyors ERM II.-csatlakozás mellett dönt, akkor komoly vitára adhat okot az árfolyamközép meghatározása. Ha a kormány és a jegybank egyezségre jut is, az általuk javasolt árfolyamot az ECB vélhetően nem ismeri el, mivel az túl gyenge lenne, míg egy jelenlegi, piaci árfolyamszintet a magyar pénzügyi kormányzat nem fogadna el.
Veress Gábor