Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Betegségpénztárakká válhatnak a már hatályos pénztártörvény-módosítás alapján a magyarországi egészségpénztárak. Eddig ugyanis szolgáltatási kiadásaiknak legfeljebb 60 százalékát fedezhették a tagok egyéni számlájának megterhelésével, a fedezeti alap fennmaradó 40 százalékát fenn kellett tartaniuk az összes egyéni számla arányos megterhelésével biztosítható szolgáltatások finanszírozására, például prevencióra, szűrésekre, egészségfejlesztésre, rehabilitációra. A módosítással viszont, amelynek végrehajtási rendeletei még nem készültek el, elveszik az a lehetőség, hogy az intézmények a rekreációt, a pénztártagok és családjaik egészségmegőrzését támogassák, egészségminőségét fejlesszék – hangzott el a pénztármozgalom tizedik évfordulójára rendezett konferencián. Czöndör Gyula, a Pénztárszövetségek Fórumának titkára szerint a másik nagy probléma a pénztárak helyzetével kapcsolatban a túlzott adminisztrációs kötelezettség. Czöndör szerint több pénztár számolt be arról, hogy ez aránytalan és nagyon nehezen kigazdálkodható többletterheket ró rájuk, szerintük teljesen indokolatlanul. A pénztárrendszer tíz éve a magyar közszféra botrányoktól leginkább mentes, kiegyensúlyozottan működő szférája, ezért teljesen feleslegesek azok a szigorú elszámolási és adminisztrációs szabályok, amelyek a rendszerre ránehezednek. A szférát terheli a stabil jogi és gazdasági környezet hiánya, illetve az állami szerepvállalás gyengesége a pénztárrendszer népszerűsítésében (bár e téren az adókedvezmények növelése jó jel). Véleménye szerint abban, hogy összesen alig másfélmillió pénztártag van Magyarországon (ami a négymillió foglalkoztatotthoz, és a több, mint ötmillió aktív korúhoz képest nagyon kevés), a lakosság általános anyagi helyzetén túl a kellő propaganda hiánya is szerepet játszik, pedig a jól működő pénztárrendszer a lakosság és az állam terheit is jelentősen csökkenthetné.
