A jegybank tegnap reggel verbális és - a kereskedők szerint - tényleges intervenciókkal próbálta visszaterelni az árfolyamot 270 forint alá, ám az kedd délután öt órakor hajszálra megegyezett a hétfő esti 274 forinttal. A kialakult állapotokat jellemzi, hogy újabb 200-300 bázispontos kamatemelést árazott be a másodlagos piac. Piaci pletykák szerint a forint elleni spekulációt legalábbis nem fékezte László Csaba pénzügyminiszter hét eleji londoni látogatásán tett kijelentése a rugalmasabb árfolyam-politikáról, a pénzügyminiszter közleménye szerint azonban az eredeti szándékától eltérően értelmezte szavait a hallgatóság. Úgy tudjuk, az adósságminősítő intézetek egyelőre várnak, s nem tervezik a magyar besorolás módosítását. A kelet-közép-európai régió többi országában alacsonyabb reálkamathoz jutnak jelenleg a befektetők, bár a fundamentális alapok ott sem stabilak.
Szinte észrevétlenül jelent meg tegnap két, a békésebb időkben befektetői döntéseket megalapozó makroadat. A bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedéves mélypont után magasabb sebességre kapcsolt július és szeptember között, s a szerkezete is kedvezően változik. Külön örvendetes a beruházások harmadik negyedéves alakulása, körkérdésünkből azonban az derül ki, hogy a közepes méretű vállalkozások - különösen a mezőgazdaságban - aggasztónak tartják a magas kamatokat, ami ellehetetlenítheti a jövőben fejlesztési elképzeléseiket. Szakértők szerint az ingatlanpiacon is áremelkedést okozhat a kamatemelés, az építkezéseket ugyanis gyakran hitelből finanszírozzák a befektetők. A másik adat, az államháztartás kapcsán az elemzők csak arra figyeltek, hogy a november végi deficit mennyivel haladja meg a Pénzügyminisztérium által prognosztizáltat. Nos, a hiány nem sokkal, 20 milliárd forinttal lett nagyobb, ám a jelenlegi helyzetben ekkora eltérés is csak olaj lehet a tűzre. Ahhoz, hogy teljesüljön az éves hiányra vonatkozó PM-előrejelzés, az államháztartásnak 200 milliárd forint többletet kell elérnie decemberben.
Részletek a 2. és a 4. oldalon ä
