Semmi sem biztos, akár már ma újabb támadás érheti a forintot - az elemzői vélemények lényegében ennyiben összefoglalhatók. Az euró árfolyama a hivatalos kereskedési időben 262-265 forint között mozgott, lapzártánkig viszont benézett 270 forint fölé is. A jegybank tegnap nem változtatott múlt pénteken 12,5 százalékra emelt alapkamatán. Közleményében a makrogazdasági stabilitási kockázatok növekedésére hívja fel a figyelmet a Monetáris Tanács.
A növekedési kilátásoknak bizonyosan nem tenne jót, ha tartósan a jelenlegi szinten maradna a jegybanki alapkamat. A magas hitelköltségek miatt a cégek egy része elhalaszthatja beruházásait, amelyek pedig a jövőre 3,2-3,5 százalékra várt növekedés beindulásának egyik alapját jelentenék. A piacon teljes a bizonytalanság, a pénzpiaci folyamatok teljesen elszakadtak a fundamentumoktól. Jellemző, hogy a J. P. Morgan bankház például 15 százalékos alapkamatot sem tart kizártnak a jövő évben. A Reuters felmérése azt mutatja, a piac szerint 268,75 forintos középárfolyammal csatlakozik jövőre Magyarország az ERM-II. árfolyamrendszerhez: legutóbb még 255 forint volt a konszenzus. Egyes vélemények szerint a jegybank nem tudja tartósan visszaszorítani az inflációs célok miatt kívánatosnak tartott 250-260 forintos sávba az euró árfolyamát.
A kereskedelmi bankok egy része igen gyorsan reagált a pénteki kamatdöntésre. Úgy tűnik: folytatódnak a különböző akciók és a betétekért folytatott verseny is. A Budapest Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) a magánbetétekre több mint két százalékponttal fizet többet, a HVB viszont egyes konstrukcióknál mind a 3 százalékpontot átadja, így akár 12 százalékos éves kamatot is elérhetnek betétesei. Többen még haboznak, az OTP Bank várhatóan szerdán dönt.
Igazán érdekes viszont, hogy a pénzintézetek most a hitelkamatok terén visszafogottabbak. Az MKB ugyan minden termékét 3 százalékponttal drágította, de lapunk kérdésére a HVB-nél és a Postabanknál is rögzítették: tartják korábbi kölcsönajánlataikat.
Részletek a 4. és a 8. oldalon ä
