Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemhogy megfordult volna a trend az önkormányzatok idei gazdálkodásában, ahogy azt az elemzők várták, de a harmadik negyedévben valamelyest még tovább is nőtt ennek az államháztartási alrendszernek a szufficitje - értesült a NAPI Gazdaság. Az önkormányzatok az első félévet 29,3 milliárdos többlettel zárták, az idei utolsó negyedévnek viszont már 30,3 milliárd forintos szufficittel vágtak neki, s bár az utolsó hónapokban esedékes a településeken évközben végrehajtott beruházások után benyújtott vállalkozói számlák kiegyenlítése, nem valószínű, hogy az éves mérleg látványosan negatívba fordul. A bevételeket ugyanakkor decemberben megdobja az iparűzési adófeltöltés.
Feltűnően bőséges volt a helyi adóbevétel a harmadik negyedévben: míg az első hat hónapban 133,7 milliárdot szedtek be a helyhatóságok, július és szeptember között 92,3 milliárd forinttal gazdagodtak. Havonta tehát mintegy 7 milliárddal több folyt be ilyen jogcímen az önkormányzatokhoz a legutóbbi negyedévben, mint az év első felében. Ebben az időszakban fizették be ugyanis a vállalkozások az előző évi gazdálkodásuk alapján kivetett iparűzési adóelőleget. Ez szezonális jelenség, ráadásul az utóbbi időkben mérsékeltebb gazdasági teljesítmény miatt nincs olyan növekedési dinamikája, mint évekkel ezelőtt. Az iparűzési adót kivető települések száma sem emelkedik már. Jelentősen nőttek a súlyadó-befizetések is: a féléves 15 milliárdról szeptember végére 25 milliárd forintra hízott a bevétel. Az már most biztos, hogy helyi adókból idén a tényleges bevételek meghaladják a tervezettet.
A kiadási oldalon a felhalmozási és tőke jellegű ráfordítások megugrása ötlik elsőként szembe, három hónap leforgása alatt nőtt 163 milliárdról 272 milliárd forintra ez a tétel. Ebben nyilván már szerepel a beruházási számlák előrehozott kifizetése.
Mindent összevetve az államháztartási terveket fenyegető egyik kockázat megszűnni látszik. A Pénzügyminisztérium (PM) jelenleg 920-930 milliárd forint hiányt vár az alrendszerektől (központi büdzsé, társadalombiztosítás, elkülönített pénzalapok, önkormányzatok), az elemzők viszont 1000-1100 milliárdot, s az eltérés egyik oka épp a helyi önkormányzatok erre az évre becsült hiánya. A PM legfeljebb 10 milliárdra rúgó deficittel számol, a piacon viszont 50-100 milliárd közt szóródnak a deficitre vonatkozó prognózisok. A pénzügyi tárca arra alapozza előrejelzését, hogy a választási éveket követően látványosan lanyhul a települések beruházási kedve.
