Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén 4,1 milliárd forint bevételt terveztek erdőfenntartási járulékból az agrárbüdzsébe, ám erősen kérdéses, mennyi folyik be ebből. Az utóbbi évek tervezett bevételeiből ugyanis 1 milliárd forintot nem fizettek be az erdőgazdálkodók. A jelek szerint a különféle furfangok miatt sem a behajtás, sem a bírságolás nem eléggé hatékony az erdőkben.
Ilyen ötletnek tartják a fagazdasági szakemberek azt az - általánossá még nem vált - gyakorlatot, amellyel biztosan ki lehet bújni a járulékfizetési kötelezettség alól. Ennek lényege, hogy a rövid távra (egyszeri „kaszálásra”) tervező egyes „befektetők” nemes egyszerűséggel hajléktalanok nevére vásárolnak erdőt.
Ezt kivágatják és eladják, a csalással pedig mentesülnek a fakitermelést követő járulékfizetéstől. Így megtakarítják még a - jogszabályok szerint a kivágást követő két évben elvégzendő - fakitermelés után kötelező erdőfelújítást, azaz a kivágott területen kötelező jellegű faültetés költségeit is. Az erdőtörvény szerint ugyanis mindkét kötelezettség az erdő tulajdonosát terheli.
Az erdőfelújítási költségeket és az erdőfenntartási járulékot nem ugyanabban az évben kell befizetniük a gazdálkodóknak. A fa tájegységenként, fafajtától és -felhasználási lehetőségtől függően változó eladási árához viszonyított, átlagosan 7-12 százalékos erdőfenntartási járulékot csak azután kell megfizetni, amikor a gazdálkodó értékesítette az árut. Az állam a hajléktalanokon, felszámolt cégeken hiába próbálja meg behajtani az elmaradt járulékot. A hajléktalanokra különösen 2003-tól van nagy szükség, az erdőfenntartási járulékot ugyanis csak a 2002 végén elfogadott költségvetési törvényben minősítették adóként behajtható köztartozássá.
Az erdőfenntartási járulék meg nem fizetésének korábban nem igazán volt szankciója. Ennek prózai oka, hogy az erdőgazdálkodók többsége hosszú távra tervez. A törvényhozó azonban korábban nem számolt a gyors pénzre vágyókkal. Az ágazatban megszokott menetrend szerint ugyanis a gazdálkodók minden évben vágnak ki fát és telepítenek is, vetésforgószerűen. Így minden évben származik bevételük és kiadásuk is, kapnak erdőfelújítási támogatást és fizetik a járulékokat.
Mindezek miatt a járulék megfizetésének előbbre hozása nem igazán kivitelezhető. A számos erdőgazdálkodó által többször is kritizált támogatási rendszerben az erdőfenntartási járulékot elvben azért kell megfizetni, hogy abból fedezze az állam az erdőfelújításokat. (Az új erdők telepítését az állam külön támogatja, idén 5,54 milliárd forinttal.) Így a gazdálkodók azért fizetnek, hogy később visszakapják a befizetett összeg legalább egy részét, míg ugyanis a befizetés kötelező, a támogatási rendszer pályázatos.
