Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szerdán még csak a bérjövedelmeket érintő döntések láttak napvilágot, e szerint mégsem változik az szja-tábla, ami 153 milliárd forint bevételhez juttatja a költségvetést. Kompenzációként az adójóváírásnál 40,5 milliárd forintról mond le a büdzsé. A tegnap megismert részletes adatokból aztán kiderült más is. Tervbe vették például az elkülönülten adózó jövedelmek adójának 25 százalékra emelését. Idén 20 százalékot kell fizetni az ilyen - például ingatlanértékesítésből, a külföldi, illetve az OTC-ügyletek árfolyamnyereségéből származó, továbbá az osztalékadó utáni - jövedelmekre. Az 5 százalékpontos emelés 14 milliárd forinttal gazdagítja a kincstárat. Új elemként jelenik meg az úgynevezett ápolási díj bevezetése, amit a bruttó bér 1 százaléka után vonnak le a munkavállalótól.
Nagy horderejű az áfakulcsok és -besorolások módosítása, továbbá az egyéb, fogyasztáshoz kapcsolt adók mint kompenzációs eszközök változása, ezek együttesen 125-130 milliárd forint bevételt hoznak a költségvetésnek - a PM szerint. A következő évtől tiltanák a támogatásra jutó áfa levonását. Szélesítik továbbá a járulékalapot, bevezetik az ökoadót, kiveszik az iparűzési adó alapjából a befektetett eszközöket és a kamatokat. A tételes egészségügyi hozzájárulást eltörlik az 50 év feletti és a gyesről visszatérő munkavállaló esetében. A cégautóadót megduplázzák, az off-shore cégek adója 3-ról 4 százalékra emelkedik.
A szakszervezetek negatívan értékelik a tervezett módosításokat. A reálbér szinten tartása, a személyi jövedelemadó csökkentésének elhalasztása, az 1 százalékos ápolási díj bevezetése és az adókedvezmények eltörlése együttesen nem teszik lehetővé, hogy az életszínvonal elmúlt évekre jellemző növekedése folytatódjon - érvel Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Az Érdekegyeztető Tanácsban ezért komoly vitákra kell számítani. A szakszervezetek legalább a GDP növekedésének megfelelő mértékű reálbéremelést céloznak meg. A reálbér növekedésének kellene kompenzálnia az áfakulcsok változása miatt várható áremelkedést is - hangsúlyozza Szabó.
Elhangzott, hogy az élelmiszerek áfatartalmának 3 százalékos emelése, a gyógyszerek forgalmának megadóztatása, valamint a gázon kívüli háztartási energiára kivetett 23 százalékos adó a reálbérek olyan mértékű csökkenését idézheti elő, amit az inflációt követő növekedésük nem tud fedezni. Az érintett termékek köre jellemzően árrugalmatlan, így szerinte a módosítások egyik negatív következménye lehet a lakossági megtakarítások további csökkenése.
Az adószabályok tervezett módosítása a háztartásokra és a munkáltatókra róna nagyobb terhet - véli Zara László, az Adótanácsadók és Könyvelők Egyesületének (AKE) elnöke. Amennyiben az ígéret szerint a nettó átlagbérek növekedése az infláció mértékét követi, a bruttó béreket annál nagyobb mértékben kell emelni az elvonni tervezett adókedvezmények és az 1 százalékos ápolási járulék miatt. A cégautó után fizetendő adó megduplázása valószínűleg nem kelt komolyabb felzúdulást, ez a réteg - Zara szerint - eddig minden kormány alatt szó nélkül viselte a terheléseket.
