Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU takarmányozási előírásaihoz való igazodás érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) már megalkotta a jogszabályokat. A takarmánygyártóknak ez év szeptember végéig kell elvégezniük a változtatásokat - derül ki a Salamon Auréllal, az FVM vezető főtanácsosával készült interjúból.
- Megjelent az FVM végrehajtási rendelete a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról, s vele egy időben a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásait tartalmazó rendelet is. Miért volt szükség ezekre?
- A takarmány-előállítás, -forgalmazás és -felhasználás szabályozását nekünk is össze kellett hangolni az Európai Unió szabályozásával s az 1995-ben kiadott legutóbbi törvény elavult. Nem utolsó szempont volt persze, hogy az élelmiszer-biztonság Nyugat-Európában az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapott, s az élelmiszerbotrányok jó részét takarmányozási problémákra lehetett visszavezetni. Elég csak a BSE-re, a a dioxin- vagy a chloranphenicol-botrányokra gondolni. Ezek nyomán az EU is átgondolta a takarmányozási szabályokat, amelyeknek nekünk is meg kellett felelnünk, bár nálunk a szabályozás mindig kicsit szigorúbb volt, mint Nyugat-Európában és az is maradt. A törvény kereteket szab, megnevezi például a takarmánygyártókra, -forgalmazókra és -felhasználókra vonatkozó kötelezettségeket és tartalmazza a hatóságok jogköreit, feladatait is.
- Mi a jelentőségük a rendeleteknek?
- Az FVM végrehajtási rendelete a törvény előírásait részletezi, vele együtt ki kellett adni azokat az előírásokat is, amelyeket az EU ez idáig kötelező jelleggel beiktatott a szabályozásába. Ezeket a Magyar Takarmánykódexről szóló FVM-rendelet tartalmazza. Utóbbiban speciális magyar előírások is vannak, természetesen nem ellentétesek az EU szabályaival. Az uniós szabályozásban két jelentős szabályozási forma van e szempontból: a rendelet és a direktíva. Mindkettő kötelező, de más jelleggel. Míg a rendeletet egy az egyben át kell vennünk - és alkalmazni kell -, a direktíva képlékenyebb előírás. Bár átfogó jogszabályok születnek majd, a takarmánykódex megmarad - éppen a direktívák már említett honosítása és a speciális előírások miatt.
- Kell-e számítaniuk valamilyen nagyobb változásra a magyarországi takarmánygyártóknak az új jogszabályok következtében?
- Igen, a takarmánybiztonság területén. Azokban az üzemekben például, amelyekben kérődző számára állítanak elő takarmányt úgy, hogy mellette sertésnek és baromfinak is készítenek - s utóbbi tápok összetételében felhasználnak állati fehérjét is - csak úgy engedjük meg a kérődzőtakarmány gyártását, ha erre teljesen külön gyártóvonalat építenek. A raktártól a gyártáson keresztül egészen a késztermékig. Még a járműveknek is elkülönítetten kell mozogniuk, amelyek szállítják az alapanyagot vagy a készterméket. Ha ez nem oldható meg, akkor teljesen külön gyártóüzemet kell létesíteni a kérődző állatoknak készülő takarmányok számára. Ez húsbavágó, de a BSE-fertőzés megelőzése miatt nem kerülhető el.
- Mi a határidő a változások végrehajtására?
- A takarmánytörvény végrehajtási rendeletében foglaltak egy részét már június elejétől, más részét - a BSE-vel kapcsolatos előírások betartását - október 1-től ellenőrizzük. A végrehajtási rendeletben végül is egy takarmánybiztonsági előírás sorozat jelenik meg. A keverőüzemekben újdonság, hogy minden alapanyagra, az előállítás minden mozzanatára, valamint a késztermék forgalmazására vonatkozó adatot nyilván kell tartani. Ennek célja a takarmányok nyomon követhetőségének biztosítása. Ez többlet adminisztrációt igényel, de Európában enélkül ma már nem lehet takarmányt gyártani. A nádudvari Nagisz Rt. vagy a Bábolnai Takarmánykeverő Kft. már elvégezte a megfelelő adminisztrációt és az elkülönített kérődzőtakarmány-gyártó vonalat, illetve a külön kérődzőtakarmány-előállító üzem kialakítását.
- Mennyire lesz zökkenőmentes a jogszabályokhoz való alkalmazkodás?
- A nagyobb, több gyártóüzemmel rendelkező gyártók egyes keverőket várhatóan kineveznek kérődzőtakarmány-üzemnek, másokat egyéb keverőnek. A kisebb keverők közül egyesek leállhatnak, mások pedig átveszik a feladataikat. Egy biztos: havonta kapjuk az európai uniós ellenőrzéseket, s nem szeretnénk, ha sorozatosan szabálytól való eltérést észlelnének Magyarországon.
- Ezek szerint átrendeződésre lehet számítani a takarmánypiacon?
- Ma Magyarországon becslések szerint a kiegészítő tevékenységekkel együtt 370-380 milliárd forint értékű a takarmánypiac, amelyen 733 takarmánykeverő osztozik. Ezekből 533 üzemel folyamatosan. Nyugaton a takarmányipar koncentrációja már rég végbement, Németországot 40-50, Svédországot 6 keverőüzem látja el, ezek persze sokkal nagyobb kapacitással működnek, mint a magyarországiak. Nálunk az EU-ba való belépés következménye is lesz, hogy az uniós követelményeket sok üzem nem tudja majd teljesíteni. Lehetséges, hogy átrendeződés is végbemegy majd. Kívánatos lenne, hogy a sok forgalmazásra gyártó keverőüzem helyett előtérbe kerüljenek a saját takarmány előállítását végző üzemek. A gazdák és a szövetkezetek, a mezőgazdaság szereplői közösen takarmánykeverőket alakíthatnának ki és részben saját, részben vásárolt alapanyagból készíthetnék állataiknak a takarmányt. Az, hogy a takarmánykeverő üzemek 55 százalékban forgalmazásra dolgoznak, az EU tagállamaira nem jellemző.
- A premixet meg kellene vásárolniuk a saját keverőknek is vagy nem?
- Tény, hogy a magyar takarmányipar előkeverék részét egy-két kivétellel megvették a nagy nyugati cégek. De nemcsak komplex premixet lehet vásárolni, hanem paneleket - például vitaminpanelt, nyomelempanelt és még sorolhatnám - s megfelelő technológiával háromlépcsős előállítás helyett két lépésben is meg lehetne oldani a homogén keverést, jó takarmányt előállítva. Ez sokkal olcsóbb lenne, ami nem utolsó dolog, figyelemmel arra, hogy jelenleg az állati termékek előállításának önköltségében 65-70 százalék a takarmány ára.
