A gazdálkodóknak az volna jó, ha az ammónium-nitrát műtrágya ára tonnánként ismét a korábbi 33-34 ezer forint lenne, szemben a jelenlegi 39-42 ezer forinttal - véli a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A piaci zavar előzményeként tavaly november 22-i hatállyal a gazdasági tárca megszüntette az 1999 elejétől érvényes vámpótlékot, 2003. február elsejétől pedig ismét importvámot vezettek be az ammóniumnitrátra (tonnánként 11 600 forintot), amit néhány nap után felfüggesztettek.
A vámmentes időszakban több mint 200 ezer tonna ammónium-nitrát alapú műtrágya érkezett az országba összesen 4,7 milliárd forint értékben - mondta Karsai József gazdálkodó, szocialista országgyűlési képviselő. Karsai a vámmentesen importált szállítmányok mögött „üzelmeket sejt”, mivel ebben az időszakban hozott be az országba műtrágyát - közvetlenül vagy közvetve - a péti Nitrogénművek Rt., az ammóniumnitrát-műtrágya egyetlen magyarországi előállítója. Orosz eredetű műtrágya nemcsak Oroszországból, hanem offshore-paradicsomból is érkezett - tette hozzá. Véleménye szerint ki kell vizsgálni, hogyan kerülhetett egy érdekeltségi körbe a magyarországi műtrágyagyártás, továbbá ki kezdeményezte a műtrágya importvámjának eltörlését, majd februári bevezetését.
Karsai szerint az importvám bevezetéséről sem kormánydöntés, sem tárcaközi egyeztetés nem született. Kértük a tárcák véleményét, és nem mindegyik támogatta a vám bevezetését - reagált Molnár Sándor, a gazdasági tárca ipari főosztályának vezetője. Azt is mérlegelni kellett, hogy Magyarország nem lehet kiszolgáltatva az importnak a műtrágyánál, de a kialakult helyzet vizsgálatára a tárca felkéri majd a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH). Karsai is ehhez a testülethez fordul. Versenyjogi szakértők azonban lapunk érdeklődésére úgy vélték: a kérelmeknek 60 nap az elbírálási határideje, ráadásul a GVH nem tud mit kezdeni sem a minisztériumi eredetű pótvám ügyével, sem pedig azzal, hogy a magyar gyártó erőfölényét az import rontja-e. Igazából azt sem vizsgálhatja, ha a gyártó tulajdonosa befektetőként „beszállt” a műtrágyaüzletbe. Azt tilthatná csak meg, ha valaki korábban is részt vett gyártóként ezen a piacon és erőfölényt alakított volna ki a péti gyár megvásárlásával. Amennyiben pedig a vásárláskor még más üzem is készített ammóniumnitrátot, ám azóta már felhagyott ezen tevékenységével, akkor az egy érdekeltségi körbe kerülési vád sem állja meg a helyét.
