Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
NAPI Gazdaság
Az egy nap leforgása alatt az ország középső részére zúdult 20–40 centiméteres hó újra megbénította a főváros közlekedését. Nem feltétlenül jártak jól azok, akik a felhívásoknak eleget téve otthon hagyták az autójukat: több útvonalon a tömegközlekedési járművek – főleg a villamosok – is a hóakadályok fogságába estek, ellentétben egyes hivatalos nyilatkozatokkal. A fővárosi Fidesz-frakció mindenesetre olyan kezdeményezéssel rukkolt elő tegnap, hogy a tegnapihoz hasonló helyzetekben ingyenesen lehessen utazni a BKV járművein. Az utazás ingyenessé tétele esetén a bevételkiesés napi 10 millió forintos nagyságrendű lenne, ugyanakkor jelentős többletköltséget jelentene az üzemanyag-fogyasztás és az egyéb járulékos költségek növekedése – reagált a BKV a fideszes felvetésre. Egy hasonló időjárású napon a BKV-nál a jegyvásárlások száma megközelíti a 180 ezret, ez természetesen nem tartalmazza a bérlettel utazók számát.
Az ellenzéki javaslat értelmében Fővárosi Közgyűlés – akár rendkívüli, akár a következő rendes ülésén – felhatalmazná a főpolgármestert arra, hogy elrendelhesse a magáncélú közlekedés tilalmát és a tömegközlekedés jegy nélküli igénybevételét. A javaslat indoklása szerint nagy havazás esetén az elakadt személygépkocsik akadályozzák a tömegközlekedési eszközök mozgását. Vajda Pál főpolgármester-helyettes szerint a javaslat szakmailag nem állja meg a helyét, pénzügyileg pedig kivitelezhetetlen.
A BKV szerint a közlekedési vállalat akkor sem tudná sokszorosára növelni kapacitását, amennyiben valaki mégis felvállalná a többletköltséget. A forgalomban tartott járműpark ugyanis a szerződésében foglalt teljesítményéhez méretezett, s a forgalomban előforduló meghibásodások pótlására mintegy 3-4 százalékos tartalék áll rendelkezésére. Csúcsidőn kívül a társaság képes volna újabb járművek beállítására, ennek költsége azonban nehezen becsülhető, mivel számos tényező alakítja (például a napközbeni helyett éjszakai karbantartásra volna szükség, ami túlóraköltséggel jár, emellett a járművezetők pótlékai, az üzemelési kiadások is nehezen kalkulálhatók). Ugyancsak korlátot jelent a járművezetők munkavégzésével kapcsolatos szabályok betartása: egy járművezető maximum 9 órát tölthet a járművön. A BKV a havazás miatt mindenesetre sűrítette kötöttpályás járatait.
A nagy havazás a forgalom megbénítása mellett ipari üzemzavarok okozójává is válhat. A vállalatok ipari vagyonbiztosításaiba semmiképp nem érthetők bele a téli időjárással kapcsolatos, üzemzavar jellegű károk – mondta lapunknak Valenta Ferenc, az Allianz-Hungária Biztosító főtanácsosa. A szerződések a biztosított vagyontárgyakban véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkező, a szerződésben meghatározott káreseményekre nyújtanak fedezetet. A készletek nem megfelelő tárolásából eredő üzemszünet – például az elmúlt hetek szénbefagyás miatti erőműleállásai – vagy a lehullott hó okozta nyersanyag-utánpótlás miatti zavar nem számít biztosítási eseménynek, mivel ezek technológiai hiányosságok miatt bekövetkezett üzemzavarnak minősülnek.
A biztosítók ugyanakkor mind a lakossági, mind a vállalkozói körben fizetnek a hónyomás miatt bekövetkező károk után – mondta Vereczki András, az ÁB-Aegon szolgáltatási igazgatója. Olyan esetben azonban, amikor a lehullott hómennyiséget statikai szempontból a tetőnek bírnia kellett volna, a kárt a biztosító avultság miatt – annak arányában – csak részben téríti meg. Ha a tulajdonos nem tesz eleget karbantartási kötelezettségének, és emiatt éri kár, úgy a biztosító mentesül a kifizetés alól. Ilyen eset például az, amikor olvadáskor az – ősz folyamán falevelekkel megtelt – ereszcsatorna dugulása miatt a víz a házfalon folyik le, beázást okozva.
