Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A keleti bővítés hatásai - a népességszámot és a gazdasági elmaradottságot tekintve - még a mediterrán szárny csatlakozásánál is komolyabb nehézségek elé állítják az Európai Uniót - vélik az elemzők, előrevetítve, hogy a kelet-európai társult országok csatlakozása jelentősen mérsékli majd az unió teljesítőképességét. Ennek kapcsán rendre utalnak a kelet-közép-európai régiók fejlettségi mutatóira, amelyek lényegesen rosszabbak, mint a nyugat-európai elmaradott térségeké. Az EU 2000 és 2006 között a strukturális kiadások hatodát kívánja az új tagállamoknak folyósítani, a programidőszak végén e támogatás a kiadások 30 százalékát (12 milliárd euró) éri majd el.
Mivel az új tagállamok az elmaradott térségi célcsoportba tartoznak majd és többségük viszonylag kis méretű, az unió nem tervezi az országokon belüli megkülönböztetett támogatási térségek kialakítását a közösségi finanszírozás céljaira. A belső különbségek mérséklésének feladatait inkább a tagország általános teljesítőképességének javításával kívánja megoldani. Az országok többségében tapasztalható jelentős és növekvő területi különbségeket a nemzeti kormányoknak kell tehát mérsékelniük saját intézményrendszerükön keresztül.
Az EU a nemzeti területfejlesztési programok alapján folyósítja strukturális támogatásait, a strukturális alapokhoz való majdani hozzáférést azonban általánosságban - a Európai Bizottság értékelése szerint - több tényező is akadályozza. Egyáltalán nincsenek meg vagy nagyon gyengék például a regionális politikai eszközök, fejletlen az intézményrendszer, erőtlen az ágazatközi koordináció a regionális fejlesztési programok társfinanszírozásában, továbbá a területi önkormányzatoknak nincsenek eszközeik, hiányos a szakértelmük. Gyökeres átalakításra szorul a költségvetési szféra is a strukturális támogatások kiegészítése kapcsán, illetve a társfinanszírozáshoz szükséges források szempontjából, minőségi oldalról pedig megoldatlan a felhasználás hatékonyságának a garantálása, hiányzik az EU-konform monitoring.
Az EU ajánlásai szerint - amelyeket a kelet-közép-európai országok regionális politikájának továbbfejlesztésére készített - Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia helyzete azonos abban, hogy erősíteniük kell a meglévő intézmények közötti koordinációt, és további közös feladat a forráskoordináció és az ellenőrzés megteremtése. A felsorolt országokkal szemben Magyarországnak lényegében nincs is más feladata, hiszen a jogszabályokat kidolgozták, az intézményeket kiépítették, megteremtették a területfejlesztés pénzügyi eszközeit és a regionális statisztika terén sincs hiány, utóbbi két területen csak Szlovéniának, a többi területen csak Magyarországnak nincs feladata.
(NAPI)
