Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar agrárgazdaság az idei 200 milliárdnál 75 százalékkal nagyobb támogatásokkal vághat neki az EU-tagságnak, ami persze a jelenlegi uniós támogatási szinthez képest még mindig - és még évekig - alacsonynak számít. A SAPARD-források, a közös büdzséből megtámogatott export vagy éppen az előreláthatóan bekövetkező uniós agrárreform - ami a közvetlen kifizetések átalakulásával is járhat -, csökkenthet ezen a különbségen.
Az Európai Unió és Magyarország agrártámogatási rendszere jelenleg meglehetősen eltérő, a támogatások közötti különbség egyes területeken csaknem százszoros, illetve más mechanizmusok, minőségi feltételek szerint fizetik azokat. Az EU-ban nincs például gépvásárlási támogatás, s az exporttámogatások általában nagyobbak, mint Magyarországon. Az agrárkormányzat az ágazat jövő évi támogatási rendszerét éppen úgy változtatja meg, hogy különválasztja például az EU-ban fenntartható, illetve a csatlakozás után már nem alkalmazható támogatási formákat.
Az összehasonlításnál mindezek miatt célszerű az úgynevezett közvetlen termelői kifizetésekre szorítkozni, hasonló támogatások néhány éve vannak Magyarországon is - ezek az úgynevezett földalapú támogatások. Összegük terménytől függően hektáronként 8 ezer forint, míg az uniós gazdálkodók átszámítva mintegy 70 ezer forintot kapnak. Ez a pénz - figyelemmel például a búza hektáronkénti 100 ezer forint körüli termelési költségére - gyakorlatilag csaknem az egész önköltség fedezetét biztosította volna a magyar termelőknek.
A magyar gazdálkodóknak azonban a csatlakozás évében a 70 ezer forintnak csak 25 százalékát adja az EU. Ez az uniós támogatás Németh Imre mezőgazdasági miniszter szerint 16 ezer forint, azaz éppen duplája a jelenlegi földalapúnak. Ezt az uniós részt - ami az első évben 25 százalék vagy 16 ezer forint, s az első négy évben 5, később 10 százalékkal emelkedik - egészítheti ki a magyar állam 30 százalékkal minden évben a támogatások kiegyenlítődéséig, azaz addig, amíg a magyar agrárgazdálkodók támogatottsága - a közvetlen támogatások tekintetében - eléri a jelenlegi uniós szintet. Ez azt jelenti, hogy a mai, hektáronkénti 8 ezer forint helyett 2004-től csaknem 40 ezer forint támogatásra számíthatnak a magyar termelők. Ez az összeg jelenti ugyanis a jelenlegi uniós közvetlen agrártámogatás 55 százalékát. Ezzel a mechanizmussal optimális esetben 6 évre rövidülhet az az átmeneti időszak, ami alatt a magyarországi közvetlen támogatási szint eléri a jelenlegi uniós színvonalat, míg ha az EU megadja a magyarok által szorgalmazott 30 százalék közvetlen támogatási arányt már a csatlakozás évében, de nem engedélyezi a nemzeti forrásból történő kiegészítési lehetőséget, az átmeneti idő 7 év lett volna.
Arról, hogy a nemzeti támogatási rész mennyi lesz, máris fellángolt a vita az ellenzék és a kormányzat között. Az összeg nagysága függ az euró/forint árfolyamtól, évente 70-80 milliárd forint lehet az eddigi nyilatkozatok szerint. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Magyarország agrárágazata 350 milliárd forint forrással lép be az EU-ba (NAPI Gazdaság, 2002. december 18., 3. oldal).
Más kérdés azoknak az ágazatoknak a helyzete, amelyek nem kaptak kvótát, így nem részesülnek a közvetlen kifizetésekből sem. Az állam azonban máris beígért a sertéstartóknak az állattartás európai körülményeinek létrehozására sertésenként 3 ezer, a húsmarhatartók pedig 12 ezer forintot kapnának jövőre.
L. L.
